Hamarosan megszülethetnek a magyar-azeri szerződések

Hamarosan konkrét szerződések születhetnek magyar és azeri vállalatok között. Az azeri delegációval érkezett üzletemberek kedden céglátogatásokon vesznek részt.

A Magyar–Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság magyar társelnöke a közrádió kedd reggeli adásában azt mondta: ha minden jól megy, akkor az azeri féllel sikerül egyebek mellett arról is megállapodni, hogy Magyarország bekerüljön az Ázsiát Európával összekötő vasútvonal-rendszer megépítéséről szóló szerződésbe.

A kormány erősíteni kívánja Magyarország gazdasági kapcsolatait a kaukázusi államokkal, köztük Azerbajdzsánnal – mondta Szijjártó Péter hétfőn Budapesten, a vegyes bizottság azeri és magyar üzletembereknek tartott rendezvényén.

A magyar és azeri vállalkozások felmérik a lehetőségeket

Orbán Viktor Azerbajdzsánban

A magyar–azeri gazdasági kapcsolatok fejlesztése az idén nyáron nagyobb sebességre kapcsolt a korábbi évekhez képest. Ennek az egyik jele volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök június végén Azerbajdzsánban járt, ahol találkozott Ilham Aliyev köztársasági elnökkel és Artur Rasizade miniszterelnökkel.

Orbán akkor részt vett az azeri fővárosban zajló Crans Montana Fórumon, egy energiapolitikai tanácskozáson, majd a kétoldalú megbeszélések mellett megkoszorúzta Heydar Aliyev volt államfő sírját és a Hősök emlékművét.

Szijjártó Péter pedig az azeri gazdaságfejlesztési miniszterrel is tárgyalt július 22-23-án.

A Magyar–Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság budapesti, kétnapos ülése keretében üzleti fórumot tartanak, amelyen magyar és azeri vállalkozások képviselői mérik fel a kétoldalú üzleti lehetőségeket.

Az államtitkár hétfőn bejelentette: a kétoldalú kapcsolatok erősítése, a magyar vállalkozások külgazdasági kapcsolatainak fejlesztése érdekében Bakuban a magyar cégek számára kereskedőházat hoznak létre. Az államtitkár szerint a magyar cégek előtt óriási lehetőségek vannak a kaukázusi államban, például az infrastrukturális építkezések, a szennyvíztisztítással kapcsolatos beruházások, illetve a mezőgazdaság területén.

Óriási lehetőség

A kormány a keleti nyitás stratégiájának megvalósítása részeként erőteljesen fejleszti kapcsolatait a kaukázusi államokkal – emlékeztetett Szijjártó Péter és kiemelte: Azerbajdzsán keresleti struktúrája és az európai válság miatt kihívások elé állított magyar gazdaság kínálati szerkezete illeszkedik egymáshoz, a magyar gazdaság számára óriási lehetőségeket nyújt az Azerbajdzsánnal kialakított stratégiai együttműködés.

„A magyar vállalatok szakmai és technológiai megoldásai lehetőséget teremtenek arra, hogy partnerek legyünk az azeri gazdaság korszerűsítésére és diverzifikálására irányuló törekvések megvalósításában” – hangsúlyozta az államtitkár.

Szijjártó Péter rámutatott: az együttműködés szempontjából a magyar cégek számára perspektivikus terület az infrastruktúra fejlesztése, így az út-, vasút-, és a hídépítés, a várostervezésbe való bekapcsolódás, az energiaipari együttműködés, a közlekedési gépgyártás, a szélesebb értelemben vett vízgazdálkodás, a mezőgazdaság területén a vetőmag-, illetve élőállat-export, a technológia-kivitel, a gyógyszeripar és az orvostechnikai ágazatok.

Fontos stratégiai céljainkhoz

Szijjártó Péter, a bizottság magyar társelnöke a megbeszélésekről tartott kedd kora délutáni sajtótájékoztatón kiemelte: az Azerbajdzsánnal való együttműködés jelentősen hozzájárul majd Magyarország energiaellátás-biztonságának növeléséhez, az ellátás diverzifikálásához. Emellett szó volt a tárgyalásokon az azeri infrastruktúra-fejlesztésekbe való magyar bekapcsolódásról, és többek között élelmiszer-ipari együttműködésről is – mondta az államtitkár.

Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter kiemelte: Azerbajdzsán is érdekelt abban, hogy Magyarországgal stratégiai gazdasági kapcsolatokat építsen ki.

Szijjártó Péter elmondta: Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából abban érdekelt, hogy minél több forrásból érkezzen Magyarországra gáz, ebben jelentős szerep hárulhat az azeri gázt Európába hozó projektekre. Így a gázszállítás diverzifikálásának, a gázellátás biztonságának növelése érdekében a magyar kormány abban érdekelt, hogy a Nabucco West minél versenyképesebb projekt legyen – mondta az államtitkár. (Ez a tervezett gázvezeték Törökországon, Bulgárián és Románián keresztül hozna azeri gázt Közép-Európába.)

Vasútvonal Ázsiából Európába

Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy a tárgyalásokon felmerült az Azerbajdzsánból Grúzián és Törökországon keresztül Európába irányuló, Ázsiát Európával összekötő vasútvonal ügye. Közölte: vizsgálják, hogy ebben milyen szerepet játszhatna Magyarország, például a vasút kiépítése révén a logisztikában.

Az azeri miniszter kifejtette: a kaukázusi térségben jelentős gáztartalékkal rendelkezik Azerbajdzsán, a gázkészleteket az azeri lelőhelyeken hozzávetőleg 2,5 trillió köbméterre becsülik. A Nabucco West projektről elmondta: a projekt kapcsán fontos áregyeztetéseket is végre kell hajtani az érintett felek között. Az Ázsiából Európa felé haladó vasútvonalról Sahin Musztafajev közölte: annak első szakasza 2013-ban elkezd „működni”, a tervezett vasút Bakuból indul majd, és Grúzián keresztül Törökországban halad tovább Európa felé.

Szijjártó Péter ismertette: Magyarország vetőmagot és húst is szállítana Azerbajdzsánba, és az egészségügyi és gyógyszeripari együttműködés fellendítésére egészségügyi befektetői fórum szervezését határozták el a vegyes bizottság ülésén.

A sajtótájékoztató végén Szijjártó Péter és Sahin Musztafajev oktatási együttműködésről írt alá megállapodást. Szóba került az is: az azeri kormány újabb magyar egyetemeket vesz fel arra a listára, amelyeket azeri diákoknak ajánl továbbtanulási célból.

„Humánus és igazságos volt”

A külügyi és külgazdasági államtitkár kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány a maga részéről lezártnak tekinti a Safarov-ügyet, így azt a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság ülésén semmilyen módon nem is hozták szóba.

Sahin Musztafajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a magyar kormány a nemzetközi jog alapján lépett. Az azeri miniszter szerint a magyar kormány döntése „humánus és igazságos volt”. 
Véleménye szerint az azeri kormány is a nemzetközi jog szerint lépett. Hangsúlyozta: Ramil Safarov elsősorban áldozat, de az azeri tiszt által megölt örmény tiszt is áldozat volt. Szerinte Örményország agressziót követett el, az azeri területek 20 százalékát megszállta. Ezen a területen született Ramil Safarov is – tette hozzá az azeri miniszter.