A nemzetgazdasági miniszter ezt arra reagálva mondta, hogy a kormány pótlólagos költségvetési kiigazítást jelentett be azt követően, hogy az Európai Unió jelezte, nem látja biztosítottnak a 3 százalék alatti GDP-arányos költségvetésihiány-cél jövő évi teljesülését.
A miniszter kijelentette: az unió döntése mögött egy „erős politikai küzdelem van”, mivel „nagyon sokaknak nem tetszik a magyar gazdaságpolitika”. „Brüsszelben rosszul is számoltak..., de e mögött vannak politikai megfontolások is” – mondta.
Brüsszelben barátaink is vannak, és emiatt hosszú távon a javunkra dőlnek el a dolgok – mondta el Orbán Viktor a Hír TV-nek adott exkluzív interjúban. Orbán a Hír TV-nek a pénteki brüsszeli tárgyalás után adott exkluzív interjúban kifejtette: a héten bejelentett költségvetési kiigazításért – mint mondta – elismerő reakciót kapott a kormány Brüsszelben.
Lázár János szerint a kormány a bankokkal, az energiaszektorral finanszíroztatja meg a hiánycsökkentést; a három százalékos hiánycél megvalósul és az ország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól.
Az EU miniszteri tanácsának a túlzotthiány-eljárás keretében kiadott ajánlásainak teljesítése érdekében hozott kormányzati intézkedésekről itt olvashat.
Fricz Tamás a Hír TV Péntek8 című műsorában beszélt többek között arról az Európai Unió felé benyújtott gazdasági csomagról, amellyel három százalék alatt tartható az államháztartási hiány – ahogy azt az unió előírja –, azonban az EU pénzügyi szervei azt kommunikálják, hogy ezt nem hiszik el. Eközben több ország – köztük Spanyolország vagy Portugália – nem képes betartani a három százalék alatti hiánycélt, és ennek nincs következménye. Fricz felhívta a figyelmet az Európai Bizottság kettős mércéjére is: a Gyurcsány- és Bajnai-kormánnyal szemben a 10 százalék feletti államháztartási hiányt sem találták soknak. Bővebben>>>
Matolcsy György úgy fogalmazott: a miniszterelnök és a kormány is egészen világosan jelzi majd a következő időszakban, hogy „egy jottányit nem tágítunk azoktól a magyar politikai vonalaktól, hogy a Nyugat hibásan kezeli a válságot”. Mint mondta, a kormány nem hajlandó „hibás receptekre és megszorítócsomagokra” építeni politikáját, mivel az „sem az embereknek, sem a jövő szempontjából nem jó”.
Úttörő lehet a gazdaságpolitikánk
A nemzetgazdasági miniszter egyben abbéli várakozásának adott hangot, hogy előbb-utóbb más uniós államokban is polgárjogot nyerhet a magyar gazdaságpolitika. Példaként említette a bankadót, amelyet – mint mondta – először Magyarországon vezettek be, s most már több mint tíz uniós országban is alkalmaznak.
Matolcsy György a rádióinterjúban szólt a kormány gazdaságpolitikájának távlati célkitűzéseiről is. Elmondta: a kormány beépítette a Wekerle Sándor Tervet a 2014–2020. évi uniós költségvetéshez tartozó fejlesztési stratégiájába. Kiemelte: a Wekerle Sándor Terv civil kezdeményezésként jött létre, s a kormánynak „az a feladata, hogy álljon oda minden jó kezdeményezés mögé”.
A víz központi kérdés
A fejlesztési stratégiával kapcsolatban kijelentette: felmerült, hogy a víz – amely a 21. század egyik legnagyobb gondja – központi szerepet kapjon a tervekben. Kell egy „kék program”, amely megnyeri Magyarország számára a kárpát-medencei víz hasznosítását is – tette hozzá.
A Kárpát-medence lesz Európa leggyorsabban fejlődő területe. „Egy századnyi kihagyás után most van először lehetősége arra a Kárpát-medencének, hogy újból okosan összenőjön” – mondta a miniszter, utalva arra, hogy egész Európa a nemzetek együttműködésével lett gazdag.
