Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott két vezető közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson az évforduló alkalmából befektetőknek összeállított elemzésében kiemelte azt a véleményét, hogy Magyarország költségvetési pozíciója a nyugat-európai országokéhoz mérve „nem rossz”.
A probléma az – és Magyarországnak elsősorban ezért kell javítania a piacon kialakult kockázati érzetet –, hogy ennek ellenére magasak a magyarországi befektetési eszközöket terhelő felárak; a tízéves forintkötvény hozama jelenleg például 6,7 százalék környékén jár. E tényezőből, valamint a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátásaiból az következik, hogy a kormánynak jelentős elsődleges – vagyis kamatfizetés előtt számolt – államháztartási többleteket kell produkálnia az adósságráta fenntarthatóságának megőrzése véget – fejtegették a Capital Economics londoni elemzői.
A miniszterelnök szerint az EU múlt heti országjelentése közvetlenül arról is szól, hogy Magyarország IMF-kölcsön nélkül is biztosan megáll a lábán.
„Lehet megállapodás, de nem csak rajtunk múlik. A szerdai döntés bizonyosan érdekes helyzetbe hozza az IMF-et” – mondta el Varga Mihály tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodással kapcsolatban november 8-án. Varga szerint Magyarország tudja magát finanszírozni.
Ismert, november 7-én az Európai Bizottság azt közölte: három százalék alatt marad a hazai GDP-arányos államháztartási hiány. Az EB-bejelentés egyébként az Orbán-kormány történelmi gazdaságpolitikai sikerét jelenti, hosszú harc volt, amíg a bizottság elfogadta a számokat.
A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a hónap elején kijelentette: a kormány bízik benne, hogy még az idén folytatódhatnak a hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal.
A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetéseken egyelőre sem az IMF–EU-hitel összegéről, sem formájáról nem született megállapodás, jelenleg az álláspontok rögzítése történik – mondta korábban Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Piaci nyomás
A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy valószínűleg csak piaci nyomás veheti rá a magyar kormányt az IMF–EU-feltételek elfogadására. Olyan időszakokban, amikor a forint a 300 forintos euró árfolyamszint fölé gyengült, a kormány rendszerint békülékeny nyilatkozatokat tett – jegyzi meg elemzésében Shearing és Jackson. A Capital Economics londoni elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy az euróövezeti válság újbóli eszkalációja várható, és ha ez bekövetkezik, az ismét feszültségeket okozhat a magyar piacokon. A két szakelemző szerint ez lehet majd az a tényező, amelynek hatására a magyar kormány végül rááll a megállapodásra az IMF-fel.
Időnyerés
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza is ugyanerre a következtetésre jutott az első évfordulóra összeállított elemzésében. Ash szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha a piaci finanszírozási források elapadnának, a magyar kormány ráállna az IMF-program elfogadására, addig azonban a jelek szerint az időnyerés és a minél további piaci finanszírozás fenntartása a stratégia.
A Standard Bank londoni elemzője szerint nem lehet elvitatni, hogy e stratégia mindeddig bevált. A választások közeledtével azonban az adósságállomány refinanszírozásáról valószínűleg a gazdasági növekedés beindítására kerül át a hangsúly, ám ennek finanszírozásáról is nyilvánvalóan gondoskodni kell. Ezt el lehet érni úgy is, hogy a kormány először megköti az IMF-megállapodást, és utána megjelenik az eurókötvény-piacon, valószínűleg egy jelentős, 3-4 milliárd eurós ajánlattal. A logika azt sugallja, hogy e sorrenddel csökkenthetők a finanszírozási költségek.
Az eurókötvények szerepe
Az elmúlt hetekben azonban egyébként is rekordmélységekbe süllyedtek a térségi felzárkózó gazdaságok, köztük Magyarország szuverén eurókötvény-hozamai a piacon, és ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy ehhez képest mennyivel tehető olcsóbbá a külső hitelfinanszírozás egy IMF-program megkötésével – vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.
Timothy Ash szerint mindezek alapján nyilvánvaló az a kísértés, hogy a kormány rövid időn belül, 2013 elején megjelenjen az eurókötvény-piacon, megfelelő tartalékokat képezve a választási kampány hajrája előtt, akár létrejött addig az IMF-megállapodás, akár nem.
