A magyar IMF-tárgyalásokat elemezték Londonban

Magyarországnak nem elsősorban közfinanszírozási helyzete miatt, hanem az országgal kapcsolatos piaci kockázati érzet javítása végett lenne szüksége új IMF–EU-megállapodásra.

Piaci nyomás

A ház szakértői mindazonáltal úgy vélekedtek, hogy valószínűleg csak piaci nyomás veheti rá a magyar kormányt az IMF–EU-feltételek elfogadására. Olyan időszakokban, amikor a forint a 300 forintos euró árfolyamszint fölé gyengült, a kormány rendszerint békülékeny nyilatkozatokat tett – jegyzi meg elemzésében Shearing és Jackson. A Capital Economics londoni elemzői megerősítették azt a véleményüket, hogy az euróövezeti válság újbóli eszkalációja várható, és ha ez bekövetkezik, az ismét feszültségeket okozhat a magyar piacokon. A két szakelemző szerint ez lehet majd az a tényező, amelynek hatására a magyar kormány végül rááll a megállapodásra az IMF-fel.

Időnyerés

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza is ugyanerre a következtetésre jutott az első évfordulóra összeállított elemzésében. Ash szerint a legrosszabb forgatókönyv esetén, vagyis ha a piaci finanszírozási források elapadnának, a magyar kormány ráállna az IMF-program elfogadására, addig azonban a jelek szerint az időnyerés és a minél további piaci finanszírozás fenntartása a stratégia.

A Standard Bank londoni elemzője szerint nem lehet elvitatni, hogy e stratégia mindeddig bevált. A választások közeledtével azonban az adósságállomány refinanszírozásáról valószínűleg a gazdasági növekedés beindítására kerül át a hangsúly, ám ennek finanszírozásáról is nyilvánvalóan gondoskodni kell. Ezt el lehet érni úgy is, hogy a kormány először megköti az IMF-megállapodást, és utána megjelenik az eurókötvény-piacon, valószínűleg egy jelentős, 3-4 milliárd eurós ajánlattal. A logika azt sugallja, hogy e sorrenddel csökkenthetők a finanszírozási költségek.

Az eurókötvények szerepe

Az elmúlt hetekben azonban egyébként is rekordmélységekbe süllyedtek a térségi felzárkózó gazdaságok, köztük Magyarország szuverén eurókötvény-hozamai a piacon, és ennek nyomán felmerül a kérdés, hogy ehhez képest mennyivel tehető olcsóbbá a külső hitelfinanszírozás egy IMF-program megkötésével – vélekedett a Standard Bank londoni elemzője.

Timothy Ash szerint mindezek alapján nyilvánvaló az a kísértés, hogy a kormány rövid időn belül, 2013 elején megjelenjen az eurókötvény-piacon, megfelelő tartalékokat képezve a választási kampány hajrája előtt, akár létrejött addig az IMF-megállapodás, akár nem.