A növekedés szolgálatába kell állítani az uniós forrásokat

Cséfalvay Zoltán szerint a növekedés szolgálatába kell állítani az uniós források felhasználását.

Hangsúlyozta a kohéziós politika jelentőségét is, mert segíti az elmaradottabb régiók felzárkózását, kiemelte továbbá, hogy a válságból való kilábaláshoz az unióban intézményi reformokra, a tagállamokban pedig nemzeti reformprogramokra van szükség. A bizottság is fontosnak tartja a munkahelyteremtést, Magyarországon az elmúlt két évben végbement változások szintén a munkaerőpiac fellendülését szolgálják – közölte.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára arra mutatott rá, hogy a válság miatt háttérbe szorultak az EU eredeti céljai. A következő többéves, 2014–20-as költségvetési keret körüli vitákról azt mondta, a célokban egyetértenek a tagállamok, de amikor a megvalósításukra kerülne a sor, már vonakodnak: több Európát akarnak, de kevesebb pénzből.

Újra fel kell építeni a bizalmat

Rossz jelzés a piacoknak és a polgároknak, hogy az országok nem tudnak megállapodni a költségvetésről – mutatott rá. Hangsúlyozta, a tagállamoknak újra kellene építeniük a bizalmat, mert a polgárok lassan elvesztik hitüket az európai közösségben. Az államtitkár megemlítette, hogy a kohéziós támogatások csökkentése kedvezőtlenül hatna a magyar növekedési kilátásokra, holott ennek a közös politikának a növekedést és a munkahelyteremtést kellene ösztönöznie.

Elena Flores, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója kiemelte, jelenleg nem túl kedvező a gazdasági környezet sem Európában, sem a világ többi részén. Japánban például lelassult a növekedés, és nagy a bizonytalanság amiatt, hogy az Egyesült Államokban hogyan kezelik majd a nehéz fiskális helyzetet. Úgy véli, jövőre összességében mégis javulhat a világgazdasági helyzet. Kifejtette: a fellendülés az év közepéig még nem indul be, a belföldi fogyasztás gyenge marad, ezért eleinte inkább az exporthelyzet javulása miatt lehet növekedés, később azonban a fogyasztás is növekedhet a bizalom javulása miatt.

Szükséges az államadósságok csökkentése

A szakértő szerint az állami és a magánszektor is túlságosan eladósodott, Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Írországban különösen romlott az állami pénzügyi helyzet, és további nehézség, hogy éppen azokban az országokban a legrosszabbak a növekedési kilátások, ahol a leginkább szükség lenne az államadósság csökkentésére.

Hangsúlyozta: folytatni kell a fiskális konszolidációt és működőképes pénzügyi rendszert szükséges létrehozni. A tagállamoknak a gazdasági és monetáris unió felé kell haladniuk, ez hosszú folyamat, de nincs idő sokat gondolkodni, mielőbb el kell kezdeni a megvalósítást – hívta fel a figyelmet Elena Flores.

Szűcs Tamás, a Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője azt mondta, a testület igyekszik olyan költségvetést kialakítani, amely kedvezően hat a növekedésre és a munkahelyteremtésre egész Európában. A büdzsé összege alapvetően nem az EU-nak szánt pénz, hiszen a 94 százaléka visszakerül a tagállamokba – mutatott rá. Hozzátette, a bizottság célja egyebek mellett az, hogy a növekedést ösztönző beruházásokat támogassák, és a kohéziós politika koordinált, egyszerűbb, átláthatóbb legyen.

Magyarország jobban járt a halasztással

Nem jött létre a megállapodás az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján az EU 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről, és ez előnyösebb Magyarországnak, mintha elfogadták volna az Európai Tanács elnökének javaslatát – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalások végeztével pénteken, s hozzátette: jó reményekkel várja a tárgyalások folytatását. A kormányfő hétfőn arról beszélt, hogy rossz irányba tolódott el a következő európai uniós költségvetésről szóló vita, ezért nem jött létre megállapodás a brüsszeli csúcstalálkozón.

Szakértők szerint újabb konfliktusokat okozhat az unió tagállamai között a hétéves költségvetés megszavazásának elhalasztása. Az Európai Bizottság hétfőn csaknem változatlan tartalommal terjesztette elő a jövő évi uniós költségvetésre vonatkozó, újnak mondott javaslatát, miután korábban kudarcot vallott a tagállami kormányokat képviselő, valamelyest szűkmarkúbb tanács, illetve a bővebb kiadási kereteket szorgalmazó Európai Parlament közötti egyeztetés.