Leköröztük a cseheket és a szlovénokat

Magyarország gazdasága az euróövezeti recesszió ellenére jobban teljesített, mint a cseh, a szlovén és a horvát - a déli uniós tagállamokról nem is beszélve.

A világgazdasági kilátások általános romlása és az euróövezet mélyülő válsága mellett közölte csütörtökön a KSH a legfrissebb hazai makrogazdasági adatokat. Az összkép nem túlságosan rózsás, de annyi látszik, hogy a csökkenés üteme a korábbi negyedévekhez képest lassult, mivel az első negyedévben még 1,1 százalékos volt a visszaesés addig mostanra ez 0,2 százalékra csökkent. Az információs és a kommunikációs szektor, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás és az építőipar teljesítménye növekedett. A visszaesést jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése.

A Nemzetgazdasági Minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban a magyar adatot érdemes az adósságleépítés sikerével együtt értékelni, melyet az Európai Bizottság is elismer. Az EU-n belül 10 ország gazdasági teljesítménye visszaesett, néhány esetben úgy, hogy azzal párhuzamosan nem történt adósságcsökkentés sem. Hazánk az adósság leépítésével és a deficit csökkentésével egy fenntartható pályára lépett, aminek rövid távon vannak növekedési áldozatai, de már középtávon látszódni fognak ezen szükséges lépések növekedésre gyakorolt kedvező hatásai – olvasható a minisztérium közleményében.

A magyar adatok értelmezéséhez természetesen érdemes a nagyvilágban is széjjelnézni, mivel a hazai nyitott gazdaság nem függetlenítheti magát a külső szereplők teljesítményétől. A világgazdaságra a legnagyobb hatást az Egyesült Államok és Kína gyakorolja, ahol szintén azt látjuk, hogy a gazdaság nem képes a 2007–2008-as válság előtti szintre visszatérni. Az USA-ban a bővülés beragadt a 1,8-2,3 százalékos sávba, míg Kínában 2010-ben még 11,9 százalékos bővülést is feljegyeztek, addig ez mostanra 7,4 százalékra lassult.

Lefulladnak a motorok

A nagyhatalmak rövid távú kilátásai sem adnak okot optimizmusra. A legnagyobb félelmet az kelti, hogy januárban az Egyesült Államokban életbe lép az úgynevezett fiscal cliff, amely egy drámai mértékű amerikai államháztartási megszorítási programot jelent, ha nem sikerül a képviselőknek megállapodniuk egy alternatív programban az államadósság csökkentésére. A kompromisszum elmaradása komoly recesszióval járhat az államokban, amelyből egyik ország sem húzhatja majd ki magát.

A világgazdaság többi motorja (Japán, India, Brazília és Oroszország) sem örvend kicsattanó egészségnek. Japánban a legfrissebb adatok szerint az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal, az egy évvel korábbihoz mérve 3,5 százalékkal csökkent a GDP. Indiában a negyedéves bővülés üteme 0,8 százalékra csökkent a korábbi 2 százalékos növekedésről, míg Brazíliában 2010 elején még 9,3 százalékos növekedést jegyeztek föl, míg most csupán fél százalékot. Oroszországban a GDP bővülése 2,9 százalék volt, a növekedés a második negyedévben 4 százalék, az első negyedévben 4,9 százalék volt.

Mélyrepülésben a csehek, a finnek és a szlovénok

Az euróövezetben sem rózsás a helyzet, mivel a csütörtökön közölt adatok szerint 0,6 százalékkal csökkent a GDP az előző év azonos időszakához képest, míg az EU27-ekben 0,4 százalékkal. Németországban negyedéves alapon 0,2 százalékos bővülést regisztráltak, de a statisztikai hivatal adatai a német gazdaság további lassulását jelzik. Ausztriában már ennyire sem rózsás a helyzet, mivel ott nulla százalékos bővülésről számoltak be, ráadásul negyedéves alapon már ott is csökkenés állt be. A szlovák statisztikai hivatal csütörtöki közlése szerint az elemzői várakozásokat meghaladó mértékben, negyedéves szinten 0,6 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 2,2 százalékkal nőtt a GDP a harmadik negyedévben.

Csehországban még hozzánk képest is rosszabb a helyzet, mivel a GDP az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal esett vissza szezonálisan kiigazított adatok alapján. A román gazdaság teljesítménye az előző év hasonló időszakához képest 0,6 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,5 százalékkal csökkent. Hasonló a képlet Szlovéniában, ahol 2,2 százalékos visszaesést regisztráltak, míg Horvátországban szintén 2,2 százalékos visszaesést kénytelenek elkönyvelni.

Ha megnézzük, hogy világszinten kik a legrosszabbul teljesítők, akkor az első ötben találjuk Görögországot (7,2 százalékos mínusz), Portugáliát (3,4 százalékos mínusz) és Olaszországot (2,6 százalékos csökkenés). A negyedéves adatok közt böngészve pedig világszinten az euróövezeti tag Finnország a hatodik, míg Szlovénia a hetedik legrosszabb teljesítményt nyújtotta.