A jelölt, aki jelenleg a monetáris tanács külső tagja, elmondta, az augusztusban megkezdett csökkentés során olyan szintre jutott az alapkamat, amely nem gerjeszti az inflációt, de hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Hozzátette: a magyar pénzintézeti rendszert fel kell ébreszteni tetszhalott állapotából, és be kell indítani a hitelezést. A bizottság 20 igen szavazat és 4 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül támogatta Gerhardt Ferenc kinevezését a bizottság hétfői ülésén. Gerhardt kérdésre válaszolva úgy vélekedett: a világ és az Európai Unió is abba az irányba halad, hogy egy szervezetbe kerüljön a pénzintézeti rendszer makro- és mikroprudenciális felügyelete.
Gerhardt Ferenc arról is beszélt, hogy a korábbi időszakhoz hasonlóan óvatosan és megfontoltan fog döntéseket hozni. Úgy fogalmazott: a monetáris politikáról vallott elképzelései nem nevezhetők forradalminak, teljes mértékben konzervatívnak tarja, és ebben a szemléletmódban fogja meghozni a későbbi határozatait is.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az MNB az infláció ellen küzd, és az árstabilitás megőrzése a feladata, az árfolyammal nem foglalkozik. Az árfolyam kérdése akkor kerülhet a monetáris politika fókuszába, amikor az árfolyam az infláció alakulását veszélyezteti; ekkor már az a jegybank feladata, hogy az árfolyammal is törődjön a rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával – fejtette ki.
Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke a meghallgatáson arról kérdezte az alelnökjelöltet, hogy a Magyar Nemzeti Bankban vizsgálták-e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a jegybank összevonásának kérdését, illetve lehetőségét. Gerhardt Ferenc a kérdésre elmondta: ez a lehetőség már többször felvetődött az elmúlt években. Kiemelte, az európai országok többségében a jegybank részben rendelkezik olyan jogosítványokkal, amelyek a pénzügyi piacok felügyeletét biztosítják.
Példaként ismertette: Európában öt olyan állam van, ahol a jegybanknál teljesen összevonták ezeket a feladatokat, míg önálló két intézmény nyolc országban tevékenykedik. „Jól átgondolt és cizellált jogi munka” után a két szervezet egyesíthető, a világ is ebbe az irányba tart – mutatott rá. A szakmai munkát az MNB stábja már elkezdte, amelyre majd építeni lehet később a döntéseket – mondta Gerhardt Ferenc.
Ismert, Orbán Viktor miniszterelnök április 11-én tájékoztatta az Országgyűlés elnökét, hogy a jegybanktörvény előírásainak megfelelően javaslatot kíván tenni Áder János köztársasági elnöknek Gerhardt Ferencnek a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé való kinevezésére.
Gerhardt jelölésére azért volt szükség, mert Király Júlia benyújtotta lemondását a köztársasági elnöknek. Lemondásának okaként azt nevezte meg, hogy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bankban kialakított új irányítási rend veszélyezteti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét. Király Júlia lemondásával a kinevezés nélkül egy alelnöke maradt volna a jegybanknak, Balog Ádám személyében; Karvalits Ferenc alelnök hatéves mandátuma március 26-án járt le.
