Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2,2 százalékkal bővült az építőipari termelés 2013 első negyedévében, ami az egyik legjobb mutató az Európai Unió tagállamai között. A friss statisztikák szerint Magyarországon kívül csak Lettországban és Litvániában bővült a termelés (1,4, illetve 0,4 százalékkal), miközben az Európai Unió többi tagállamában visszaesett az építőipar teljesítménye.
Magyarország tehát nem csak a régiós versenytársait előzi meg (Csehországban 4,6 százalékkal, Szlovákiában 3,5 százalékkal, Lengyelországban 4,9 százalékkal csökkent az építőipari termelés), de Németországnál (-0,6 százalék), az Egyesült Királyságnál (-2,4 százalék) és Franciaországnál (-3,8 százalék) is jobb adatokat produkált.
– Örülnék annak, ha a korábbi évek negatív tendenciájának a végéről beszélhetnénk, de könnyen elképzelhető, hogy ez nem így van – mondta el portálunknak Borsi László, a Lakásvásár Média Csoport vezetője. – Bár a kormány megtette a szükséges lépéseket az ingatlanszektor fellendítése érdekében, de a hitelezés továbbra is meglehetősen alacsony aktivitást mutat, így időnek kell eltelnie, hogy a lakásépítés beinduljon – tette hozzá. A szakértő szólt arról is, hogy a múlt évben meglehetősen alacsony volt a bázis, így egy kisebb mértékű bővülés is pozitívan hat.
A 2013 márciusában kötött új szerződések volumene 25,3 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések aránya 18,8 százalékkal nőtt, több ipari, illetve egészségügyi és egyetemi épületekre kötött szerződésnek köszönhetően. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 30 százalékkal emelkedett. Márciusban több kisebb értékű, csatornázási, út- és vasút-felújítási munkára kötöttek szerződést.
Borsi szerint idén körülbelül 8 ezer új lakás épülhet, ami azt mutatja, hogy a magasépítés továbbra is gyengélkedik, míg a mélyépítés területén nagyjából rendben vannak a dolgok. Az európai adatok kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy annak a későbbiekben lehet hatása a hazai folyamatokra, mivel többek között a német gazdaság ütemét, ha késve is, de követi a magyar.
Havi szinten a legnagyobb visszaesés Portugáliában (-10,7 százalék), Csehországban (-7,6 százalék) és Szlovákiában (-5 százalék) volt, a legnagyobb növekedés pedig Romániában (+2,8 százalék), valamint Spanyolországban (+2,4 százalék). Éves összevetésben az élen Spanyolország (+16,6 százalék) és Magyarország (+9,9 százalék) szerepelt, míg Szlovénia (-31,8 százalék), Csehország (-19,0 százalék), Lengyelország (-16,9 százalék) és Portugália (-16,7 százalék) volt a sereghajtó.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint Magyarország kezd növekedési pályára állni. A nemzetgazdasági miniszter ezt a Kormány.hu portálnak nyilatkozta az első negyedéves GDP-adat május 15-i közzététele után, hozzátéve: azok a stabilizációs lépések, amelyek az elmúlt években történtek, meghozták az eredményüket.
A Hír Televíziónak a BudaCash Brókerház vezető elemzője, Tóth Gergely elmondta, jelentős pozitív meglepetést hoztak a Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok. Az elemző úgy véli, Magyarország ezzel túljutott a mélyponton, és az adatok ahhoz is hozzásegíthetnek, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól.
A vártnál jobb első negyedévi magyar GDP-adatsor nyomán több londoni közgazdász utalt 2013-ra szóló magyar GDP-előrejelzései javításának lehetőségére, sőt van olyan ház, amelyik máris az általa eddig várt recesszióról növekedésre módosította az év egészére vonatkozó prognózisát.
