Ez a keleti nyitás egyik legfontosabb pillére

Szorosabbra kell fűzni Kuvaittal az olajipari, innovációs, mezőgazdasági és légügyi együttműködést – közölte Szijjártó Péter.

A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára Khalifa Musaad Hamadával, a kuvaiti pénzügyminisztérium államtitkárával közösen számolt be a magyar–kuvaiti gazdasági vegyes bizottság kétnapos, budapesti üléséről. A sajtótájékoztatót követően Szabó Zsolt, a Cytotech Műszergyártó és Fejlesztő Kft. vezérigazgatója és Anas Merza, a kuvaiti Nemzeti Technológiai Vállalat vezérigazgatója egyetértési megállapodást írt alá.

Szijjátó Péter kiemelte: a vegyes bizottság egyeztetésein kuvaiti kollégájával megállapodott abban, hogy az olajipari együttműködésre helyezik a fő hangsúlyt. Mindkét kormány támogatja, hogy a Mol és a Kuvaiti Olajkitermelő Társaság együtt vegyen részt kutatási, kitermelési koncessziókban, és közösen tevékenykedjen harmadik országokban – jelezte az államtitkár, hozzátéve, hogy erre vonatkozóan már van egy 2006-os együttműködés; ezt most dinamizálják. Szólt arról is, hogy a kuvaiti petrokémiai ipari vállalat érdeklődik a magyar vegyipari együttműködés lehetősége iránt, ezért a magyar kormány akciótervet dolgoz ki a vegyipari együttműködésre.

Szijjártó Péter szerint a magyar–kuvaiti gazdasági együttműködés második fontos területe az innovációs és kutatás-fejlesztési (k+f) kooperáció. Ő is kiemelte a főként vérkép-diagnosztikával foglalkozó magyar Cytotech és a kuvaiti technológiai vállalat között aláírt megállapodást, és kifejtette: 24 magyar vállalatot ajánlottak a kuvaiti hatóságok figyelmébe, amelyek négy céget választottak ki az élettudományok, a megújuló energia és az infokommunikációs szektor területén. Ezekkel már folynak a tárgyalások az együttműködés lehetőségeiről – tette hozzá.

A vegyes bizottság ülésén megállapodtak a mezőgazdasági együttműködés szorosabbra fűzésében is: bértermeltetésről és közös vállalatok létrehozásáról is szó esett, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek tekintetében – ismertette a külügyi és külgazdasági államtitkár. Jelezte: a jövőben a Magyarország és Kuvait közötti védelmi, katonai együttműködés is szorosabb lesz, elsősorban a katonai egészségügy és egyéb katonai technológiák területén. Szijjártó Péter hangsúlyozta: megkezdték a tárgyalásokat a két ország közötti légügyi megállapodás módosításáról is, így közvetlen légi összeköttetés lehet Magyarország és Kuvait között.

A sajtótájékoztatót követően Fatma Al-Snann, a kuvaiti Felsőoktatási Minisztérium kulturális kapcsolatok főosztályának vezetője és Kardon Béla, az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője nyilatkozatot írt alá a tudományos kutatás területén megkötendő együttműködési megállapodásról. Ennek kapcsán Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és Kuvait ösztöndíjascsere-programot hoz létre, és elismerik egymás diplomáit. Az egészségügyi, a mezőgazdasági, a légügyi és a fejlesztési megállapodásról is egyeztetnek már; utóbbi teszi majd lehetővé, hogy minél több magyar vállalat tudjon részt venni a kuvaiti nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában, amely 2035-ig határozza meg az ország fejlesztési irányait.

Khalifa Musaad Hamada a sajtótájékoztatón köszönetet mondott Magyarországnak a vegyes bizottsági ülés létrehozásáért, egyben javasolta, hogy a következő ülés 2015-ben Kuvaitban legyen. Kifejtette: a budapesti ülésen meghatározták az együttműködés területeit, azokra koncentrálva, amelyek összhangban vannak Kuvait nemzeti fejlesztési tervének céljaival, és megvalósíthatók a két ország közötti együttműködés keretében. Hangsúlyozta: hatékony együttműködést szeretnének a magyar és a kuvaiti magánszektor között, hogy közösen valósítsanak meg projekteket annak érdekében, hogy Kuvait kereskedelmi központ legyen a jövőben. Az államtitkár elmondta: elégedett az ülés eredményeivel, a megvalósítást pedig mindkét oldalon nyomon követik majd.

A 2010 óta zajló kétoldalú tárgyalások gyorsították fel az együttműködést az arab térséggel. Kállay Miklós, Magyarország szaúd-arábiai nagykövete a Lánchíd Rádióban kifejtette: arra már Keleten is rájöttek, hogy nyitniuk kell a világ felé. Magyarország az elsők között ismerte fel az ebben rejlő lehetőséget – fogalmazott a nagykövet. Szaúd-Arábia ugyanis az „olaj utáni időszakra” készül, ebben keres partnereket, és nem utolsósorban lehetőséget, hogy mibe fektesse a pénzét.

Újabb magyar kereskedőház nyílik Abu Dzabiban, valamint közvetlen Budapest–Dubaj légi járat indul októbertől – közölte korábban az MNO-val Szijjártó Péter az Egyesült Arab Emírségekben zajlott tárgyalásait követően.

Mint Szijjártó korábban elmondta, a kormány a gazdasági kapcsolatok diverzifikálására törekszik, ezzel összefüggésben nemcsak a Távol-Kelet, a Kaukázus térsége és az arab világ, de Afrika felé is nyit, a Nyugat-Balkánon pedig tovább akarja fejleszteni az élenjáró magyar befektetési kapcsolatokat.

A kabinet felismerte, hogy a nyugati országok versengenek a keleti szövetségkötési lehetőségekért, így Magyarország is benevezett ebbe a küzdelembe, és komoly erőfeszítéseket tesz a sikerért – mondta Szijjártó a magyar–azeri tárgyalások kapcsán. Más alkalommal elmondta: keresik azokat a projekteket, amelyek a kínaiak által létrehozott alapokból finanszírozhatók. Nemcsak országos, hanem regionális hatású tervekről is szó van.

Április 18-án a Budapestet elkerülő V0-s tehervasúti gyűrű kiépítésének finanszírozásáról és kivitelezéséről tárgyalt Szijjártó Péter, a magyar–kínai kétoldalú kapcsolatok összehangolásáért felelős kormánybiztos Pekingben.