A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a növekedési fordulat része, hogy bővül a családok vásárlóereje és – lassabb ütemben ugyan, de – a beruházásoknál is változás várható. Az első negyedévben a tavalyi nagy német beruházások statisztikai hatása miatt esett a beruházások szintje, de az építőiparban a fordulat már megkezdődött – tette hozzá. Matolcsy György szerint nagyon fontos eleme a „sikergyanús” jegybanki növekedési hitelprogramnak, hogy a bankok „nem fanyalogva” jeleztek az MNB felé valamiféle igényeket, hanem a vállalkozások „zörögtek, dörömböltek, kopogtattak és csengettek” náluk, hogy részt kívánnak venni a programban.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa előtt nincs pontos kamatcél, de gondolkozik azon, hogy milyen jelzést lehetne adni a piacoknak arról, vajon milyen elvek alapján lesz vége a kamatcsökkentési ciklusnak – mondta Balog Ádám jegybanki alelnök az MTI-nek az MNB országos konzultációs sorozatának siófoki állomásán, pénteken. A Matolcsy György által szerdán idézett „semleges kamatszint” mértékére vonatkozó kérdésre Balog Ádám úgy válaszolt: nincs lezárt kamatszint, hogy „eddig és ne tovább”. Van egy vizsgálati anyag, hogy mi a semleges kamatszint, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az inflációt, az ország éppen aktuális növekedési helyzetét, vagy a pénzügyi stabilitását figyelembe véve csak addig lehet emelni vagy csökkenteni a kamatot.
A jegybankelnök előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 20-22 évben nem volt, de a következő 10 évben sem várható, hogy a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások a jegybanki növekedési hitelprogramhoz hasonló alacsony kamatszint mellett jussanak hitelhez. Jelenleg az a helyzet, hogy egy külföldi cég magyar leányvállalata külföldi bank magyar leánybankjától 1-1,3 százalék között kap euróalapú hitelt, míg egy magyar kkv egy évvel ezelőtt 10 százalék körüli kamatszinttel szembesült, amit nem lehet kitermelni. Ez versenyhátrány – mutatott rá.
Matolcsy György elmondta: az elkövetkező 10 évben „nem tervezzük” Magyarország euróövezeti csatlakozását, ezért „nem tudunk csatlakozni az alacsony euróövezeti kamatlábhoz”. Az MNB elnöke jelezte, szándékukban áll, hogy a programot később, a folytatásban jobban összehangolják a 2014–20 közötti, hétéves uniós kerettel. Hangsúlyozta azonban, hogy első lépésként jó célra el kell fogynia a mostani, 750 milliárd forintos keretnek. Ha sikeres, akkor bizonyos mértékben koncentrálhat majd ez a program az uniós támogatásokra – mondta.
A jegybankelnök szerint néhány ágazatban egyértelműen pozitív növekedési fordulat látható. Ezek között említette a járműipart, a turizmus-vendéglátást, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, illetve a logisztikát. A keleti nyitás politikájának első, egyelőre szerény eredményei is láthatóak – tette hozzá. További bővülést eredményezhet – mondta Matolcsy György –, hogy a 2014–20 közötti uniós költségvetési ciklusban a források 60 százalékát gazdaságösztönzésre, beruházásra fordíthatják.
A pénteki konzultáción Balog Ádám MNB-alelnök bemutatta a növekedési hitelprogramot. Előadásában kitért arra, hogy a jegybank szerdán már kipostázta az aláírt szerződéseket a kereskedelmi bankoknak, így el lehet kezdeni a kkv-k és a pénzintézetek közötti szerződések aláírását. Elmondta, hogy a jegybank folyamatosan fogadja be a hiteligényeket és folyamatosan biztosítja a jegybanki forrást a kereskedelmi bankoknak. „Alapos és teljes körű információt kérünk a bankoktól, akik hetente jelentik, hogy mekkora hitelt nyújtottak, milyen cégnek, milyen futamidőre” – tette hozzá.
Fábián Balázs, az OTP Bank dél-dunántúli regionális vezetője üdvözölte a jegybanki program bevezetését, és jelezte, hogy a jelentős ügyféligény szinte „garancia, hogy ez a program sikerre van ítélve”. A bankvezető arról tájékoztatott, hogy a hiteligények legnagyobb része a hitelkiváltáshoz kapcsolódik, bár az új beruházásokra és fejlesztésekre is számottevő igény mutatkozik.
Az OTP regionális vezetője szerint érdemes lenne megfontolni a beruházási célú hitelfolyósítás határidejének meghosszabbítását, hiszen „nagy kihívás, ambiciózus” a szerződéskötés augusztus végi befejezése.
Az MNB május közepén jelentette be, hogy országos konzultációs sorozatot indít a növekedési hitelprogram népszerűsítése érdekében.
Ismert, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa szerdán 50 százalékkal, 750 milliárd forintra emelte meg a növekedési hitelprogram első két pillérének keretösszegét. Az első pillér keretösszege 70 százalékkal, 425 milliárd forintra, míg a második pilléré 30 százalékkal, 325 milliárd forintra emelkedik.
Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát. A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről.
