Az Erzsébet-program Európa egyik legsikeresebb szociális jellegű programja, hiszen 260 ezer ember – köztük több mint 100 ezer gyermek – jutott, illetve jut így kedvezményes nyaraláshoz, jelentette ki Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője csütörtökön arra reagálva, hogy a béren kívül adható magyarországi juttatások ügyében az Európai Bírósághoz fordul az Európai Bizottság. A Fidesznek fontos az Erzsébet-program, amely Európában majdhogynem példa nélküli szociális program – tette hozzá a kormánypárti politikus.
„Sajnálattal vettük tudomásul az Európai Bizottság döntését, amely a kormány szociális programjaként működő Erzsébet-program működési forrásait, illetőleg a SZÉP-kártya révén a hazai turizmus fellendítésének pénzügyi alapjait veszélyezteti” – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. Hozzáteszik: a Magyarország az Erzsébet-programmal az Európai Uniót sújtó gazdasági válság idején is talált egy megoldást arra, hogyan juthatnak a szociálisan rászorulók, családok és gyermekek pihenési, kikapcsolódási lehetőséghez anélkül, hogy az az államkasszát vagy a rászorulók pénztárcáját terhelné. A két tárca közös közleménye szerint a SZÉP-kártya bevezetésével nem korlátoztak, hanem éppen hogy kinyitottak egy korábbi monopolpiacot: míg az üdülési csekket kizárólag egy szereplő forgalmazhatta, a SZÉP-kártyát jelenleg is három nagyvállalat bocsátja ki, amelyek között hazai és külföldi érdekeltségű egyaránt megtalálható.
Kiemelték azt is, hogy a kártya kibocsátását azért kellett szigorú feltételekhez kötni, hogy a fogyasztók pénze biztonságban legyen. A SZÉP-kártya rendszere jelenleg 840 ezer munkavállaló számláit kezeli, amelyekre a kibocsátás megkezdése óta már 106 milliárd forint feltöltés érkezett, és a kibocsátók jelenleg 45 ezer elfogadóhellyel állnak szerződéses kapcsolatban. Aki a feltételeket teljesíteni tudja, az szabadon beléphet a kártya kibocsátói piacára, ehhez semmilyen kormányzati engedélyre, igazolásra, külön döntésre nincs szükség – szögezik le a közleményben.
A brüsszeli testület szerint az étkezési jegyekre, szabadidő- és üdülési utalványokra vonatkozó magyar szabályozás sérti a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvét. A bizottság ismerteti, hogy a tavaly január 1-jén hatályba lépett új szabályozást megelőzően nem voltak különleges előírások arra vonatkozólag, hogy ki milyen szolgáltatásokat milyen formában nyújthat ezen a területen. Az új szabályozás viszont monopóliumot biztosít a hideg- és melegétkezési utalványok piacán egy közalapítvány számára, emellett pedig Brüsszel szerint rendkívül szigorúan szabályozza a béren kívüli juttatásnak minősülő melegétkezési, üdülési és szabadidő-utalványok kibocsátását, amelyek már csak elektronikus formában adhatók ki.
„Az új szabályozás több olyan szereplő kizárásához vezetett, amelyek már évek óta jelen voltak a béren kívüli juttatásnak minősülő étkezési utalványok piacán, valamint megnehezítette, hogy új szereplők lépjenek be erre a piacra, és ellehetetlenítette a szabad szolgáltatásnyújtást. A bevezetett korlátozásokat nem indokolhatja, hogy ez az új monopólium szociális kiadásokra fordítja bevételeit” – érvel a bizottság. Egyben úgy ítéli meg, hogy Magyarország a 2012 novemberében küldött indoklással ellátott véleményt követően sem hozta összhangba a szabályozást az uniós joggal. Ezért a testület az Európai Bírósághoz fordul, hogy a luxemburgi testület hozzon ítéletet arról, sérti-e a magyarországi szabályozás az uniós jogot.
Az erről kiadott közleményben a bizottság arra is kitér, korlátozható ugyan mind a letelepedés, mind a szolgáltatásnyújtás szabadsága, de ez csak úgy és abban az esetben lehetséges, ha a korlátozások arányosak, nem diszkriminatívak, és szükségességük a közérdeken alapuló kényszerítő okkal indokolható. A bizottság arról is említést tesz, hogy Magyarország szerint a korlátozásokra egyrészt a fogyasztók, valamint a szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek védelme, másrészt pedig szociálpolitikai célok és az adórendszer koherenciája miatt van szükség. Brüsszel ugyan elismeri, hogy az említett célok önmagukban véve valóban „a közérdeken alapuló kényszerítő okok” lehetnek, mindazonáltal úgy véli, hogy „az intézkedések túllépik az elérni kívánt közérdekű célok garantálásához szükséges és arányos mértéket”, holott ezeket a célokat kevésbé korlátozó rendelkezések révén is el lehetne érni.
Tavaly áprilisban a Magyar Nemzet már cikkezett arról, hogy hazai és brüsszeli kifogásokkal is szembe kell néznie a kabinetnek az Erzsébet-program kapcsán, és várhatóan komoly támadás éri a magyar kormányt az utalványok miatt. A lap akkor úgy értesült, hogy Brüsszelben megértően viszonyulnak a francia cégek panaszáradatához. Mint ismert, azáltal, hogy az állam bevezette az új kafetéria-rendszert, a piacot uraló három nagy külföldi társaság szinte teljes egészében kiszorult hazánkból, s így tekintélyes profittól esett el, az államnál ugyanakkor többletbevétel jelenik meg. „Lényegében az Erzsébet-utalvány marad az egyetlen étkezési csekk, miután más kibocsátó hasonló szolgáltatása nem részesülhet adókedvezményben” – írta múlt év novemberében a Magyar Nemzet.
Az utalványforgalmazásból származó eredmény kizárólag szociális üdültetési célokra, ezzel összefüggő szolgáltatásokra és egyéb szociális programokra, azaz az Erzsébet-programra használható fel. 2013 januárjában Navracsics Tibor az akkor egy éve működő programot Európa-szerte az egyik legsikeresebb eszköznek nevezte az állam szociális felelősségének érvényesítésére. A héten már zászlót bontottak az idei nyári Erzsébet-táborok, hétfőtől tíz hétig 56 különböző tábor indul országszerte. Idén negyvenezer gyermek nyaralhat az Erzsébet-programban.
Az Erzsébet-utalványnak mára több mint kétmillió felhasználója van, mintegy negyvenezer munkáltató rendeli meg havonta, és több mint negyvenezer elfogadóhely van, ahol be lehet váltani az utalványt. A SZÉP-kártya révén 2011 ősze óta már 67 milliárd forint áramlott a gazdaságba.
Egy áprilisban publikált felmérésből az is kiderült, hogy idén a Széchenyi Pihenőkártya, valamint az Erzsébet-utalvány volt a kafetéria-rendszer legnépszerűbb eleme. A SZÉP-kártya elsősége nem volt meglepetés a népszerűségi listán, de figyelemre méltó, hogy az Erzsébet-utalvány a tavalyi ötödik helyről a másodikra jött fel.
