A pénzintézet tapasztalatai szerint a vállalatok nagy érdeklődést mutatnak a növekedési hitelprogram mindkét pillére iránt, a program érezhetően fokozza a hazai cégek beruházási kedvét. A K&H a program teljes hitelösszegének mintegy nyolcadát, 95 milliárd forintos hitelkeretet kapott a Magyar Nemzeti Banktól. A programban rendelkezésre álló három hónap kevés teljesen új beruházási tervek kidolgozására, ezért várhatóan a már tervezett, de eddig meg nem valósult fejlesztések kaphatnak zöld utat. Ezt erősítik meg azok a visszajelzések, amelyek szerint az ügyfelek már konkrét tervekkel keresik meg a bankot – idézi a közlemény Huszár Róbertet, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletág vezetőjét.
Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója a Világgazdaság című napilap budapesti szakmai konferenciáján kiemelte: rendkívül aktívakká váltak a pénzintézetek az MNB növekedési hitelprogramja kapcsán, a program egyúttal versenyt gerjesztett közöttük. Az MNB nem teszi közzé az egyes bankok által elnyert összegeket, ezt banktitoknak tekinti, néhány bank azonban már maga publikálta az elnyert összeget. A jegybank ügyvezető igazgatója elmondta: a közelmúlt adataiból az derült ki, hogy miközben a nagybankok a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-nak) adott hitelállománya jelentősen csökkent, a kisebb hitelintézetek növelték hitelnyújtási aktivitásukat a kkv-k irányába.
Nagy Márton kifejtette: a kkv-knak nyújtott hitelállomány mintegy 11-12 százaléka mögött van valamilyen garancia, ha a garanciaintézmények nem lennének, jóval kisebb lenne a számukra kihelyezett hitelek összege. A garantált állomány inkább stagnált, alig változott az utóbbi években, a teljes hitelállomány visszaesése miatt azonban nőtt az aránya. Kifejtette: a kkv-k között jelentős a svájci frankban eladósodott ügyfelek száma. Bár valójában kevés kis- és közepes vállalatnak van nagyobb összegű devizahitele, a svájci frankot tipikusan a legkisebb vállalkozások vették fel, kisebb összegekben.
Június 3-án igényelhették először a vállalkozások a növekedési hitelprogram olcsó kölcsöneit a bankoknál. A Magyar Nemzet információi szerint a fiókokban – ahogy már hetek óta – sokan érdeklődtek a 2,5 százalékos kamatozású termék iránt. A kiemelkedő érdeklődésre egyébként a pénzintézetek számíthattak is, mivel a jegybank előzetes felméréseiből már látszott, hogy a kis- és közepes vállalkozások nagy része szívesen lecserélné devizahiteleit olcsó forinthitelre.
Az MNB április elején jelentette be a három intézkedésből álló növekedési hitelprogramot. Ennek keretében a mikro-, kis- és középvállalatok összesen 500 milliárd forint értékű, kedvezményes hitelhez juthatnak meglévő forint-, illetve devizahiteleik kiváltására, továbbá beruházások és EU-források önrészének finanszírozásához. A növekedési hitelprogram harmadik pillérének értelmében a kereskedelmi bankok a jegybankkal kötendő megállapodás alapján mintegy 20 százalékkal, 3600 milliárd forintra csökkentenék a kéthetes MNB-kötvényben tartott pénzük állományát.
A jegybank vezetése április 30-án jelentette be, hogy a monetáris tanács döntött a program részleteiről. Ennek értelmében a kedvezményes hiteleket a kereskedelmi bankok legfeljebb 2,5 százalékos, garanciadíjat is tartalmazó kamattal továbbíthatnák a kkv-knak. A tanács ezen kívül arról is döntött, hogy milyen feltételekkel, milyen futamidőre bocsátja a bankok rendelkezésére az ingyenes jegybanki forrást.
