A tárca tudatta, vizsgálják, hogy a szerződéskötéskor fennállt körülmények alapvető megváltozására hivatkozva hogyan lehetne jogszabállyal átírni a bankokkal kötött szerződést. Ilyen – a szerződésmódosítást indokló – körülmény elsősorban az árfolyam-különbözet, hiszen nem róható fel az ügyfélnek, ha rajta kívül álló ok, például az árfolyam elszaladása miatt válik képtelenné tartozása fizetésére.
A KIM tájékoztatása szerint a jövő szerdai kormányülésen fogják tárgyalni a lehetséges megoldásokat, amelyek célja, hogy a gazdasági ésszerűség mentén minél több devizahitelesnek tudjon segítséget nyújtani a kabinet.
Hangsúlyozták: a hatályos Ptk. lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés jogszabállyal módosítsa szerződések tartalmát. A jogalkotó ugyanis jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha valamely körülmény szerződéskötés után beállt változása folytán a megállapodás változatlan tartalmú fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti – magyarázták. Hozzátették: a beavatkozás feltétele, hogy „a körülményváltozás túlmegy a normális változás kockázatán, és nem volt ésszerűen előre látható, továbbá hogy a körülményváltozás társadalmi méretű legyen, vagyis a szerződések nagy tömegét érintse”.
Bense László Erik ügyvéddel készült interjú a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a devizahitelesek megsegítésére indult új kormányzati elképzelésről. A szakember elmondta, rendkívül örül annak, amit a kormány tervez, mert a Polgári törvénykönyv is ismeri és ismerte már korábban is a clausula rebus sic stantibus elvét, amely azt mondja ki, hogy a szerződéses jogviszonyt a körülményekben beállt lényeges változás esetén – ha ez valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti – a bíróság is módosíthatja.
1991-ben a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság ennek analógiájára már hozott egy határozatot, magyarázta az ügyvéd. Ennek az volt a lényege, hogy ha hosszú évekig fennálló szerződéses jogviszony van – mint a devizaadósok és a pénzintézetek között –, amelynél jelentős gazdasági vagy pénzügyi társadalmi változások (jelen esetben ez a 2008-as októberi válság) következtében vagy a jelentős infláció miatt megváltozik a szerződő felek helyzete és kötelezettségei, akkor az állam beavatkozhat törvényalkotói jogánál fogva.
Bense László Erik arra is felhívta a figyelmet, hogy Horvátországban a közelmúltban több pénzintézet ellen is hasonló tartalmú nagyon komoly határozat született.
Az Origo hírportál értesülései szerint „az árfolyam-különbözet megosztása vagy akár teljes elengedése” is szóba kerülhet azon megoldások között, amelyeket a devizahitelesek további megsegítése érdekében dolgozna ki a kormány a közeljövőben. A könnyítésre az Origo szerint több változatot visz a KIM a július 24-ei kormányülésre: elképzelhető, hogy valamilyen arányban megosztják a hitelösszeg árfolyamváltozásból adódó különbözetét.
Csütörtöki számában a Magyar Nemzet – amely szintén beszámolt arról, hogy jövő szerdán kerülhetnek a kormány elé a megoldási javaslatok – arról írt, hogy egy árfolyamgáthoz hasonló rögzített árfolyam bevezetésével vagy az árfolyam-különbözetből adódó többletköltségek mérséklésével, esetleg teljes elengedésével is segítheti a kormány a devizahiteleseket.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: a Magyar Bankszövetséggel folyamatos az egyeztetés, és a tárgyalások érintik a devizaalapú jelzáloghitellel rendelkezők körét is. A devizahitelesek szerződéseinek módosításáról kedden beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV-ben. Mint mondta, a kormányzat keresi a megoldást arra, hogyan lehet jogszabállyal módosítani a devizahitelesek szerződésein.
A devizahitelek kérdése az utóbbi hetekben újra fókuszba került, miután a Kúria hatályon kívül helyezett egy devizahiteles ügyében hozott ítéletet. A bíróság az OTP Bank ellen indított ügyet tárgyalta, amelyben a felperes a hitelszerződés semmisségének kimondását kérte. A Kúria döntése szerint a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés egy plusz-mínusz fél százalék lehet.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint ebben az ügyben a fő kérdés az, hibás termék volt-e ez a konstrukció, és ha igen, hogyan válhatott általánossá. „Százezrek vettek fel Magyarországon ilyen hitelt, a tőkerészt már rég kifizették, a kamatokat még ma is nyögik, de úgy tűnik, az igazságszolgáltatás ezzel nem tud mit kezdeni. Más országokban ennél jóval kevésbé hibás termékek miatt is született már súlyos elmarasztaló ítélet, ehhez képest nálunk a PSZÁF – amely egyébként az állam része, a dolga pedig a lakosság védelme lenne – tehetetlennek látszik.”
