A hitelek forintosításáról Surányi elmondta, hogy ez jó irány, mely önmagában nem jelent pluszterhet a bankszektornak – írja összefoglalójában a Portfolio.hu. Ez csak akkor jelent elviselhetetlen terhet, ha nem a piaci árfolyamon történik a konverzió. „Úgy gondolom, hogy a jegybanknak kellene hosszú lejáratú forinthitelt nyújtania, ha nem is 0 százalékos kamaton, de például az irányadó kamatnál két százalékkal alacsonyabban. Ehhez kellene, hogy a bankok hozzátegyenek valamekkora kamatmarzsot, és így nagyjából 5-6 százalékos nominális kamat mellett kellene hitelt nyújtaniuk az ügyfeleiknek, akik ebből visszafizetnék a devizatartozásaikat” – fejtette ki Surányi.
A visszafizetés historikus árfolyamon történhetne, tehát amelyen a devizához az MNB hozzájutott. Ez azt jelenti, hogy az árfolyamveszteségből az ügyfelek nagyjából 10 százalékot takaríthatnának meg. Emellett a hitelek lejáratának 5 éves hosszabbítását is szükségesnek tartja a közgazdász. Összességében az ügyfelek törlesztőrészlete 35-40 százalékkal csökkenhetne. Ebben az esetben a bankok is komoly terhet vállalnának, mert az alkalmazott kamatmarzs lényegesen kisebb lenne, és a futamidő hosszabbítás is a bank terheit növeli.
A nem fizető adósok aránya viszont jelentősen csökkenne, ami ezt valamelyest ellensúlyozza. Az állam és a jegybank terhe közel 0 lenne Surányi szerint, hiszen a jegybank a forinthiteleken magasabb kamatot érhetne el, mint amit a devizatartalék kihelyezésén ér el. A forintosítás nem ördögtől való gondolat, de csak a kormány, az MNB, a bankok és az ügyfelek legszorosabb összefogásának eredményeképpen lehet helyesen levezényelni.
A bankszövetség elnöke, Patai Mihály biztos benne, hogy lesz megoldás a devizahitelesek ügyében, de november elsejéig véleménye szerint képtelenség megoldani az összes problémát, a kapkodás pedig drámai forintgyengüléssel és az importtermékek, például a benzin árának megugrásával járna, ezért a forintosításra csak fokozatosan, néhány év alatt, tervezetten, 10-15 részletben lát lehetőséget – jelentette be kedd este.
Ismert, a Fidesz–KDNP visegrádi frakcióülésén adtak ultimátumot a bankoknak a kormánypártok, később Orbán Viktor a pénzintézetek erkölcsi kötelességének nevezte, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára.
