Újabb kétezermilliárd forintot ad kamatmentesen a jegybank

Folytatódik a növekedési hitelprogram, a devizahitelekkel kapcsolatban az MNB várja a kormány javaslatát.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: a jegybank kész arra, hogy a legszigorúbb pénzügyi stabilitási szabályok betartása mellett – felszabadítható devizatartalékából, a mindenkori piaci árfolyamon – a kormány és a bankszövetség közös programja mellé álljon. Hozzátette, a magyar gazdaság pénzügyi stabilitási szempontból akkor lesz rendben, ha a magyar gazdaságból kiveszik a devizahiteleket, ez szerinte minden szereplőnek érdeke.

Az MNB munkatársai által készített elemzésekből kirajzolódó megoldásokat – például egy megerősített árfolyamgátat – nem tartaná rossznak – válaszolta az újságírók kérdésére. A Magyar Nemzeti Bank a háztartási devizahitelekkel kapcsolatban várja a kormány javaslatát – mondta a jegybank elnöke a sajtótájékoztatón. Amennyiben a kabinet az MNB-hez fordul egy olyan javaslattal, amely élvezi a frakciószövetség és a kormány támogatását, akkor a jegybank kialakítja álláspontját – közölte Matolcsy György.

Több javaslatot is felvetett a jegybank augusztusban megjelentetett cikksorozata az árfolyamgát vonzóbbá tételére, ezek egyike a törlesztőrészletek teljes forintosítása 180 forintos frankárfolyamon, ami az MNB számításai szerint a mostani árfolyammal számolva a jövőben évi 30-40 milliárd forint körüli költséget jelentene. A cikksorozat két szerzője, Balog Ádám jegybanki alelnök és Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint ez nem egy egyszeri, azonnali devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése lenne.

Az árfolyamgát vonzóbbá tételének lehetőségei között említették még a szerzők az ötéves, könnyített időszak meghosszabbítását, akár a futamidő végéig, illetve a törlesztőrészletben a 180 forintos svájci frank árfolyam feletti tőkerész – nem teljes, csak – egy részének elengedését. Emlékeztetnek rá, az árfolyamgáttal megvalósult az árfolyamveszteségek részleges társadalmasítása, az adósság átértékelődéséből fakadó többletterhet nemcsak az ügyfél állja, hanem az állam és a bankrendszer is szerepet vállal belőle.

A cikksorozat első két részében a szerzők egyebek mellett sürgető szociál- és gazdaságpolitikai feladatnak nevezték a devizaalapú jelzáloghitel-adósok problémájának kezelését. Arra hívták fel a figyelmet, hogy a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel-szerződésekben rögzített aránytalan erőviszonyok jelentős hátrányt okoztak és okoznak jelenleg is a devizaadósoknak; a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Ezek a banki lépések átlagosan 20 százalékkal emelték a devizaadósok törlesztőrészleteit.

A cikkben közölt táblázat szerint 2013. június végén a hazai bankrendszer devizaalapú jelzáloghitel-állománya összesen 3525 milliárd forintra rúgott 501 ezer szerződés révén. Ebből lakáscélú jelzáloghitel 1828 milliárd forint volt 222 ezer megkötött szerződés révén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek összege 1697 milliárd forintot tett ki 279 ezer szerződés révén.

A nem teljesítő hitelek a teljes állományhoz viszonyítva idén június végén már 21 százalékot tettek ki, abszolút számban kifejezve 731 milliárd forintot értek el. Ennek többsége – 437 milliárd forint – szabad felhasználású jelzáloghitel volt, ami a teljes állomány 26 százaléka, míg a lakáscélú nem teljesítő kölcsönök összege 294 milliárd forintot ért el, a teljes állomány 16 százalékát.

A monetáris tanács 2013. április 4-ei ülésén döntött a MNB növekedési hitelprogramjának elindításáról, majd annak érdekében, hogy minél több kis- és középvállalkozás juthasson hitelhez a program keretében, május 28-ai ülésén 50 százalékkal megemelte a keretösszeget a korábban meghatározotthoz képest. A Magyar Nemzet arról számolt be, hogy az előzetes várakozásoknál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdaság bővüléséhez a most lezárult program.

A bankszövetség és a kormány között szakértői szinten folynak a tárgyalások. Matolcsy György jegybankelnökkel kedden reggel találkozott Patai Mihály. Patai úgy nyilatkozott, hogy a bankrendszer tagjai sikerként könyvelik el a hitelprogramot, és szeretnék folytatni. A bankszövetség elnöke biztos benne, hogy lesz megoldás a devizahitelesek ügyében, de november elsejéig véleménye szerint képtelenség megoldani az összes problémát, a kapkodás pedig drámai forintgyengüléssel és az importtermékek, például a benzin árának megugrásával járna, ezért a forintosításra csak fokozatosan, néhány év alatt, tervezetten, 10-15 részletben lát lehetőséget.

Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: amikor korábban a bankok az ügyfelek hátrányára kötötték, illetve módosították a szerződéseket, akkor nem kérték a kormány segítségét, de még a véleményét sem. „Éppen ezért azt kérjük, hogy ugyanebben a felfogásban az ügyfelek számára, az ő javukra módosítsák a devizahitel-szerződéseket” – jelentette ki, emlékeztetve a Fidesz–KDNP visegrádi frakcióülésén meghozott döntésre. Most tehát a bankokon van a sor, de ha ezt nem rendezik az ügyfelekkel, a kabinet november 1-je után a saját javaslatát terjeszti a parlament elé – közölte.