A kormány az előterjesztésben, amelyet az MNB hitelesnek és végrehajthatónak értékelt, 2 százalékos növekedéssel és 2,9 százalékos hiánnyal számol. A központi bank az elemzésben kiemeli: a költségvetési törvényjavaslat a jegybank által valószínűnek tartott makrogazdasági pályához igen hasonló folyamatokkal számol.
A javaslat 2014-re 2 százalékos reálnövekedést vetít előre, ami lényegében megegyezik az MNB 2,1 százalékos előrejelzésével. Emellett a nominális folyamatok is hasonlóak: a költségvetési javaslat és a jegybank is 2,4 százalékos inflációra számít 2014-ben. A növekedési előrejelzéshez a nemzeti bank hozzáfűzi: a kormány még nem számolt a Növekedési hitelprogram folytatásával, ami az általa kalkuláltnál magasabb vállalati beruházási aktivitással járhat.
A hiánycél eléréséhez az MNB alappályája szerint a tartalék nagy részét meg kell takarítani. A népesedéspolitikai program keretében a családi kedvezmény egyéni járulékokra kiterjesztése miatt a jegybank a költségvetési törvényjavaslathoz hasonlóan 48 milliárd forint járulékcsökkenésre számít.
A bevételi oldalon a költségvetési törvényjavaslat és az MNB prognózisa között az áfabevételeknél jelentkezik a legnagyobb különbség: a kabinet a törvényjavaslat szerint 3000, míg a jegybank 2861 milliárd forintos bevétellel számol ebből az adónemből. Az eltérés a nemzeti bank szerint nagyrészt abból ered, hogy a gazdaság fehéredéséből származó hatást alacsonyabbra becsülik a törvényjavaslatban szereplőnél. A kiadási oldalon a legjelentősebb különbség az EU által támogatott beruházásokhoz biztosítandó kisebb önerőnél figyelhető meg.
Az MNB kitér arra is, hogy az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi egyenlege összesen a GDP 0,1 százalékával kedvezőtlenebb lehet a költségvetési törvényjavaslatban szereplőnél, amit a bruttó hazai össztermék további 0,1 százalékával növel az – államháztartási és az uniós statisztikai adatok eltéréséből adódó – ESA-hídra vonatkozó eltérő várakozásuk. Mindezek eredőjeként a kormány 2,9 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycéljához képest 3,1 százalékos prognózis adódik az országvédelmi alap törlése nélkül.
A jegybank úgy számol, hogy a kormány a költségvetési hiánycél elérésének biztosítása érdekében az országvédelmi alapot (a GDP 0,3 százaléka) nem költi el, így a kormányzati hiánycélnál a bruttó hazai össztermék 0,1 százalékával kedvezőbb, 2,8 százalékos hiány alakulhat ki 2014-ben.
A törvényjavaslat az MNB szerint megfelel az adósságszabálynak, mert mind az előirányzatok alapján, mind előrejelzésük szerint csökken 2014-ben a GDP-arányos államadósság: az EDP-módszertannak megfelelő adósságráta a 2013. év végére becsült 79,4 százalékos értékéről 78,6 százalékra mérséklődhet 2014 végére. A kormányzati szektor hiánya a jegybanki jóslat alapján szintén nem haladja meg a GDP 3 százalékát.
