„Felszólítom a négy nagy hitelminősítőt, kezdjék meg Magyarországgal a felminősítésről szóló tárgyalásokat” – mondta Matolcsy György a Napi.hu gazdasági hírportál fórumán, ahol Olli Rehnt felszólította lemondásra, mert szerinte hibázott, az EU rossz gazdaságpolitikát folytatott.
Megerősítette: az MNB monetáris politikájának egyetlen horgonya van, a középtávú 3 százalékos inflációs cél. Kijelentette, a monetáris politika reformját a gazdaságpolitika reformja tette lehetővé. Hozzátette: az MNB időben tartósan alacsony inflációval számol, van még valamelyes mozgástér a monetáris enyhítésre. Az MNB elnöke kiemelte: 2013 végén nulla közeli eredményt vár a jegybank, holott az előző jegybanki vezetés jelentős veszteséggel számolt; 80-100 milliárd forintot hoz az alapkamat-csökkentési ciklus.
Mint arról korábban többször is beszámoltunk Olli Rehn volt az egyik vezéralakja a hazánkat érintő brüsszeli támadásoknak. 2012-ben például Brüsszel nem volt hajlandó elfogadni azokat a magyar kormány által hozott intézkedéseket, amelyek a 3 százalékos hiánycél elérése érdekében születtek. Ennek eredményeképpen nyílt politikai harc bontakozott ki az Európai Bizottság baloldali többsége és a magyar kormány között.
Rehn arról is nevezetes, hogy 2012-ben képes volt megjósolni század százalékpontnyi biztonsággal, hogy két év múlva mekkora hiánnyal fog zárni az a költségvetés, amely nemhogy nincs kész, de még hozzá sem kezdtek a tervezéséhez.
Az uniós pénzügyi biztos 2013-ban azt javasolta, hogy bankcsőd esetén hozzá lehetne nyúlni a bankban tartott nagybetétekhez is.
Matolcsy szerint az Európai Uniónak (EU) új, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége, hogy beinduljon a gazdasági növekedés, és az EU elkerülje a japán példát, a már másfél évtizede zajló deflációt. A jegybankelnök azt mondta: az EU elhibázott gazdaságpolitikát folytat; új, a jegybankihoz hasonló, inflációs célt követő fiskális politikára van szüksége az EU-nak.
Ezért azt javasolja, hogy „egy keynesi fordulat keretében” az unió tűzzön ki célul 25 százalékos beruházási rátát, és ehhez térjenek át egy 2-4 százalékos inflációs sávot kitűző célkövető rendszerre. Azt indítványozta, hogy kettőzzék meg a nemzeti költségvetéseket: a folyó költségvetési hiányokat tartsák 3 százalék alatt és dolgozzanak ki egy másik, fejlesztési költségvetést is, amellyel a beruházásokat élénkítenék. Ezekhez a fejlesztési költségvetésekhez a pénzt szerinte úgy teremthetnék elő, hogy az EKB megvásárolná az államok által kibocsátott, Matolcsy által „future investment bondoknak” nevezett kötvényeket.