– A választási kampány során az ellenzék részéről többször érte az a vád a Fideszt, hogy nincs programja. Van programjuk, vagy nincs?
– Tömören összefoglalt programunk az, hogy a munkát folytatni szeretnénk. A kormány az elmúlt négy évben a kiigazítás és megújítás jelentős állomásain jutott túl. Megállítottuk az államadósság nagyarányú növekedését, közben 2013 augusztusában visszafizettük tartozásunkat az IMF-nek. Az Európai Unió is elismerte az eredményeinket, amikor tavaly júniusban megszüntette Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást. Tegnap a Standard and Poor’s hitelminősítő stabilra javította az államadósságunk besorolását. De említhetném azt is, hogy huszonkét éve nem dolgoztak annyian az országban, mint most. A gazdasági mutatók, indexek is azt tükrözik, hogy a lakosság és a vállalkozók egyaránt bíznak a gazdasági növekedésben. Mindezt persze jó néhány fontos intézkedés alapozta meg. Így az új munka törvénykönyve, az áttérés az új szakképzési rendszerre, a foglalkoztatási szabályok módosítása, partneri együttműködés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a járulék- és adórendszer átalakítása, a jövedelemadózás rendszerének átformálása. Fontos lépés volt az önkormányzati rendszer átalakítása is, hogy az adósságtól megszabadítva saját, önálló gazdaságfejlesztési koncepciókat tudjanak megvalósítani a települések. Mozgalmasan telt tehát az utóbbi négy év. De talán ami a legfontosabb, a 2010–2011-es gazdasági pangás után eljutottunk oda, hogy a közép-európai régióban a hazai az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság. Ezzel a növekedési ütemmel az Európai Unióban ötödikek vagyunk. Infláció nincs, a külkereskedelmi mérleg tavaly hétmilliárd euró többlettel zárt, a szálláshelyek számának bővülése és a turisztikai forgalom meghaladta a várakozásainkat, és jóval tíz százalék fölött növekedett a vendégéjszakák száma. Összességében sokkal jobb állapotban van ma a magyar gazdaság, mint négy évvel ezelőtt.
– Többször érte az a vád is a Fideszt, hogy esetleges választási győzelme után megszorítócsomagot vezetne be. Sőt, ellenzéki oldalon felvetették a várható rezsiemelést is, mert szerintük az idei költségvetés előírásai megszorítások nélkül nem hajthatók végre.
– Régi diplomáciai tapasztalat, hogy mindig a legagresszívebb országok vezetői beszélnek legtöbbet a békéről. Ez a magyar belpolitika nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy az kiált leghangosabban tolvajt, akinél a lopott holmi van. Vagyis az előttünk kormányzó jelenlegi ellenzék éppen azokkal a módszerekkel riogatja az állampolgárokat, amelyeket ő maga használt. Semmiféle megszorításra nem készülünk. 2010-ben rögzítettük, hogy közös, kiegyensúlyozott teherviselésre törekszünk, arra, hogy mindenki képességei és lehetőségei szerint vegye ki a részét a terhek viseléséből. Ezt az elvet akarjuk követni a következő esztendőkben is. Választási győzelmünk esetén a magyar lakosságnak nem kell készülnie semmiféle megszorítócsomagra vagy váratlan gazdaságpolitikai húzásra.
– Az újabb, az idei évre ígért három rezsicsökkentés forrásai rendelkezésre állnak?
– A mostani osztalékkifizetések azt mutatják, hogy az energiaszolgáltató cégek még mindig jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Vagyis a rezsicsökkentés területén van még mit keresnünk. Olcsó, versenyképes energiára van szüksége az országnak, és ennek az egyik legfontosabb eszköze a rezsicsökkentés, amit idén is – szeptemberben és októberben – folytatunk.
A teljes interjút a Magyar Nemzet szombati számában olvashatja.
