Egy hónap alatt az ágazat termelési volumene – szezonálisan és munkanappal kiigazítva – 1,7 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában a termelés 27,6 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest.
Az ágazat a 2012. évi 6,6 százalékos visszaesés után 2013 februárjában indult növekedésnek, tavaly az év egészében 9,6 százalékos bővülést ért el. Az idén az első három hónap mindegyikében nőtt a termelés: januárban 14,2, februárban 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH jelentése szerint márciusban az ország több területén folyó infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is hozzájárult a termelés nagyarányú emelkedéséhez.
Utoljára 2006-ban nőtt olyan ütemben a hazai gazdaság, mint az idei év első három hónapjában. A különbség annyi, hogy akkor az eladósodás volt, most pedig a termelés a bővülés motorja. A bruttó hazai termék az idei első negyedévben 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket. Negyedéves összevetésben Lengyelországgal holtversenyben verjük az uniós mezőnyt.
Szédítő mértékben bővülhetünk
Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők.
Mindkét építményfőcsoportban bővülést regisztráltak: az épületek építése 27,5, az egyéb építményeké 43,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az épületek építésének elsősorban ipari beruházások, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák nyomán nőtt, az egyéb építményeknél a növekedés a korábbi hónapokhoz hasonlóan vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye. Egy hónap alatt – szezonálisan kiigazított indexek alapján – az épületek építése 1,4, az egyéb építményeké 2,5 százalékkal nőtt.
Az építőipar 2014. márciusban kötött új szerződéseinek volumene 19,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a KSH jelentése szerint. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 26,9 százalékkal nőtt. Az emelkedés néhány nagy értékű szerződésnek köszönhető, tudományos célú létesítmény mellett ipari és kereskedelmi épületekre kötöttek szerződést. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 14,1 százalékkal haladta meg az előző évit, a bővülést útépítésekre, vasútfejlesztésre és közműépítésekre kötött nagy értékű szerződések eredményezték.
Az építőipari vállalkozások 2014. március végi szerződésállományának volumene 62 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 11,8 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 90,3 százalékkal magasabb volt a tavaly márciusinál.
Az építőipar termelői árai 2014 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,4 százalékkal emelkedtek. Az épületek építése ágazatban 2,9, az egyéb építmények építése ágazatban 2,8, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítés ágazatban pedig 1,9 százalékos árnövekedést mért a KSH. Az egyes építményalcsoportokban az áremelkedés 2 és 3,6 százalék között szóródott. Az előző negyedévinél az építőipar árai 0,7 százalékkal voltak magasabbak.
Az első negyedévi eredményeknél ugyan szolidabb, de jelentős növekedést várnak az idén az építőipartól az MTI által megkérdezett elemzők azt követően, hogy az első negyedévben 27,6 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye a múlt év azonos időszakához képest.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője a következő hónapokban is érdemi növekedésre számít, de megjegyezte, hogy a mostani, kiemelkedő ütem várhatóan lassul, mert a márciusi adatban több egyszeri, időszakos hatás is érvényesült.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) alelnöke 10 százalékos volumennövekedésre számít az év egészét tekintve, amivel 7-8 ezerrel nőhet az ágazatban foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor úgy vélte, az építőiparnak nagy tömegű munkát jelentő lakásépítés és felújítás fellendülése nem várható még ebben az évben.
