Egy hónap alatt az ágazat termelési volumene – szezonálisan és munkanappal kiigazítva – 1,7 százalékkal nőtt. Az év első három hónapjában a termelés 27,6 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához képest.
Az ágazat a 2012. évi 6,6 százalékos visszaesés után 2013 februárjában indult növekedésnek, tavaly az év egészében 9,6 százalékos bővülést ért el. Az idén az első három hónap mindegyikében nőtt a termelés: januárban 14,2, februárban 29,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A KSH jelentése szerint márciusban az ország több területén folyó infrastrukturális beruházások mellett a kedvező időjárás is hozzájárult a termelés nagyarányú emelkedéséhez.
Utoljára 2006-ban nőtt olyan ütemben a hazai gazdaság, mint az idei év első három hónapjában. A különbség annyi, hogy akkor az eladósodás volt, most pedig a termelés a bővülés motorja. A bruttó hazai termék az idei első negyedévben 3,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mértéket. Negyedéves összevetésben Lengyelországgal holtversenyben verjük az uniós mezőnyt.
Szédítő mértékben bővülhetünk
Magyarországon és a környező gazdaságokban várhatóan a következő negyedévekben is tartható lesz a 3 százalék körüli éves összevetésű növekedési ütem – jósolták londoni pénzügyi elemzők.
Mindkét építményfőcsoportban bővülést regisztráltak: az épületek építése 27,5, az egyéb építményeké 43,1 százalékkal haladta meg a tavaly márciusit. Az épületek építésének elsősorban ipari beruházások, kisebb mértékben egészségügyi épületeken végzett munkák nyomán nőtt, az egyéb építményeknél a növekedés a korábbi hónapokhoz hasonlóan vasút-felújítási és útépítési munkák, valamint közműfejlesztések eredménye. Egy hónap alatt – szezonálisan kiigazított indexek alapján – az épületek építése 1,4, az egyéb építményeké 2,5 százalékkal nőtt.
Az építőipar 2014. márciusban kötött új szerződéseinek volumene 19,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit a KSH jelentése szerint. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződések volumene 26,9 százalékkal nőtt. Az emelkedés néhány nagy értékű szerződésnek köszönhető, tudományos célú létesítmény mellett ipari és kereskedelmi épületekre kötöttek szerződést. Az egyéb építmények építésére vonatkozó új szerződések volumene 14,1 százalékkal haladta meg az előző évit, a bővülést útépítésekre, vasútfejlesztésre és közműépítésekre kötött nagy értékű szerződések eredményezték.