Az MNB ügyvezető igazgatója szerint nem probléma, ha kevesebb nagybank lesz a magyar piacon – derült ki a Portfolio.hu tudósításából. A fejlett országokban jelentősen csökkent 2000 óta a bankok száma, a szektor GDP-hez viszonyított mérete viszont nagyobb, mint 2007-ben volt. „Magyarország nem az USA: nem bír el nagy számú bankot”− hangsúlyozta Nagy. Azzal kapcsolatban, hogy hazai vagy külföldi tulajdonú legyen-e inkább a bankszektorunk, Nagy úgy vélte: a lényeg, hogy megfelelő diverzifikáltságú legyen. A hazai tulajdonra Szlovénia, a külföldi dominanciájúra Magyarország és Csehország jó példa.
Nagy a jegybank bankszektorral kapcsolatos jövőképét ismertette a konferencián. Ebben rövid távon egy egészségesebb eszközszerkezetű, hosszabb távon pedig a fenntartható növekedést támogató bankrendszer szerepel. Előbbihez Nagy szerint több különböző intézkedéssel is hozzájárult a jegybank, és a folyamatot nem erőltetetten, hanem rendezett módon kívánja felgyorsítani a jövőben is. Utóbbival kapcsolatban pedig azt mondta: elvárja az MNB a bankoktól, hogy hozzájáruljanak a növekedéshez.
Az MNB többek között nem elégedett a bankok eszközeinek és hiteleinek szerkezetével. Szeretné, ha a vállalati hitelezésben trendforduló következne be, amelynek a motorja a kkv-hitelezés lenne. A kkv-hitelezés már növekszik az NHP első pillérének és a jegybanki kamatcsökkentéseknek is köszönhetően. A háztartási hitelezésben a Kúria és a kormány döntésére várnak, de „látható, hogy ez is kezelést igényel”. A forinthitelezés növekszik ebben a szegmensben, de az a félelmük, hogy ez nem egészséges szerkezetben fog folytatódni. Szabályozó eszközt szeretnének bevezetni a hitelfedezeti arányra (LTV) és a jövedelemarányos törlesztőrészletre (PTI) vonatkozóan.
Patai Mihály május 19-én a Napi Gazdaságnak adott interjújában arról beszélt, hogy az a négy-öt bank, amely nehéz helyzetben van, mert jelentős veszteségeket szenvedett el, és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentősen visszafogja működését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működik majd. Ez átrendeződést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál „új növekedésekkel találkozhatunk”, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.
Nem távoznak pénzintézetek Magyarországról, már csak azért sem, mert az itt lévő multinacionális cégek partnereiként garantálniuk kell a hosszú távú jelenlétüket a régióban és hazánkban – jelentette ki a Magyar Nemzetnek adott interjújában a Magyar Bankszövetség főtitkára. Kovács Levente február 17-én adott nyilatkozatában a nagyobb költségekkel indokolta, hogy miért olcsóbb külföldön a banki szolgáltatás, mint nálunk.
