Egymilliárd euró járhat vissza a devizahiteleseknek

A Moody’s szerint hosszabb távon több szempontból is kedvező hatásai lehetnek a bankrendszerre a Kúria döntésének.

A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő és gazdaságelemző csoportja Londonban ismertetett heti globális hitelpiaci összefoglalójában közölte: saját elsődleges becslése szerint a döntés nyomán a magyar bankoknak hozzávetőleg egymilliárd euró kártérítésben kell részesíteniük a devizahiteleseket. A Moody’s adatai szerint ez a rendszerszintű teljes sajáttőke-állomány 11 százaléka lenne.

A cég közölte: ezt a becslését a devizaalapú hitelállomány összegére és a bankok által e hitelek esetében 2008 óta végrehajtott átlagos kamatmódosításokra alapozza. A Moody’s várakozása szerint az általa minősítésekkel ellátott magyar bankok közül – a devizaalapú ingatlanhitel-kinnlevőségek összege alapján – az OTP Jelzálogbank, az FHB, az Erste Bank Hungary és a K&H Bank számíthat a legnagyobb összegű kártérítési kötelezettségre.

Mennyi pénz járhat vissza egy-egy adósnak? A Bankmonitor kiszámolta.

Dr. Damm Andrea, a devizahiteles ügyekben jártas ügyvéd szerint nem egyszerűsödött, sőt sokkal bonyolultabb lett a jogi helyzet.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az Országgyűlésnek kell igazságot tennie a devizahitelesek ügyében. Szerinte a Kúria döntése fordulópont, és a törvényalkotás feladata olyan jogszabályokat alkotni, miszerint a devizahiteleknek jóvá kell írni, amit a bankok az árfolyamréssel és az egyoldalú szerződésmódosítással elvettek tőlük.

A cég szerint a bankokat terhelő költségek pontos meghatározásához az összes devizaalapú ingatlanhitel-szerződés alapos felülvizsgálata szükséges abból a szempontból, hogy megfelelnek-e a Kúria végzésének. A Moody’s londoni elemzői közölték: várakozásuk szerint a magyar kormány a harmadik vagy a negyedik negyedévben lépteti érvénybe a devizahitelesek terheinek enyhítését célzó új intézkedéseket.

Jóllehet a probléma átfogó rendezése jelentős költségeket ró majd a bankokra, csökkenti azonban annak a kockázatát, hogy a kormány további „büntetőintézkedéseket” foganatosít a bankokkal szemben, emellett felszámolja azt a morális kockázatot, hogy egyes devizahitelesek jobb törlesztési feltételekre számítva kerülnek hátralékba kötelezettségeikkel.

Egy ilyen átfogó megoldás a devizaalapú ingatlanhitel-állomány nem teljesítő hányadának folyamatos növekedését is fékezheti – vélekednek hétfői elemzésükben a Moody’s szakértői. A cég kiemeli, hogy 2014 első negyedében 23,7 százalék volt a nem teljesítő állomány a devizaalapú ingatlanhitel-kategóriában.

A devizaalapú hitelek problémájára más nemzetközi hitelminősítők is kitértek legutóbbi elemzéseikben.

A Fitch Ratings, amely e hónapban megerősítette Magyarország stabil kilátású – jóllehet a befektetési ajánlású sáv alatti – államadós-osztályzatait, e lépéshez fűzött értékelésében kiemelte, hogy a magyar bankszektor tőkeellátottsága rendszerszinten megfelelő, bár az egyes bankok között jelentősek az eltérések. A szektor forintlikviditása erős, de a nem teljesítő kinnlevőségek aránya magas és növekszik, a bankok működési környezete pedig kedvezőtlen. A devizaalapú hitelállomány aránya csökken, de továbbra is magas, és nem múlt el a kockázata az olyan megoldásoknak, amelyek növelik a bankok terheit – állt a Fitch elemzésében.

A Standard & Poor’s a múlt héten stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló addigi negatívról az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank besorolásainak kilátását, egyebek mellett a magyar gazdaság stabilizálódásával indokolva a lépést.

A döntéshez fűzött elemzésében az S&P mindazonáltal közölte: továbbra is számol azzal a lehetőséggel, hogy a magyarországi devizaalapú ingatlanhitelek ügyében várható törvényi szabályozás árthat az OTP Bank nyereségességének. A hitelminősítő szerint ugyanakkor az OTP-nek megfelelő tartalékai vannak ahhoz, hogy jelenlegi tőkeellátottságának fenntartásával elviselje a devizaalapú ingatlanhitel-portfólióval kapcsolatos szabályozói intézkedések várható költségeit.