Devizahitelezés: ez vár a magyar bankokra

A kormány nem engedhet meg magának komolyabb bevételi kiesést, amit egy eseteleges feltőkésítés okozna.

WL
2014. 07. 14. 17:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a devizahitelek lehetséges rendezési módozatairól összeállított előrejelzési forgatókönyvükben kimutatták, hogy a jelenlegi piaci árfolyamhoz képest érvényesített minden 10 százaléknyi átváltási diszkont 1,2 milliárd eurós veszteséget okozna a magyarországi bankrendszernek.

Az elképzelhető, hogy ennek egy részét a bankok leírhatják majd adójukból, mindazonáltal a költségvetési mozgástér korlátozott, és a kormány nem engedhet meg magának komolyabb bevételi kiesést vagy banki visszatérítést. Ugyanezért nem valószínű olyan átváltási árfolyam megállapítása sem, amely a magyar tulajdonú bankok számára nagyarányú tőkepótlást tenne szükségessé, mert ebből költségek hárulhatnának az államháztartásra is – vélekedtek a GS elemzői.

Ugyanerre a következtetésre jutott a devizaalapú hitelekről összeállított minapi elemzésében a Fitch Ratings is. A nemzetközi hitelminősítő londoni elemzői szerint a magyar állam részt vállalhat ugyan a devizaalapú hitelek átváltásának költségeiből, de nem valószínű, hogy ehhez „sok kedve lenne”, annál is kevésbé, mivel az Európai Unió épp nemrégiben vetette fel annak lehetőségét, hogy Magyarország visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

A Fitch előrejelzése szerint ugyanakkor a devizaalapú hitelekről elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tőkeinjekciót tesznek szükségessé a külföldi tulajdonú magyarországi bankok anyabankjai részéről a szabályozói követelményekben szereplő tőkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett.

Erre a Goldman Sachs londoni közgazdászai is kitértek hétfői elemzésükben, szintén arra a következtetésre jutva, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve kamatemelés ügyében várható intézkedések miatt a magyarországi érdekeltségek feltőkésítésére lesz szükség az anyabankok részéről.

A GS elemzői szerint azonban jelenleg nehéz megítélni e tőkepótlások mértékét, mivel a tőkemegfelelési számításokat több tényező is befolyásolja, például az, hogy a bankok mennyi állampapírt vásárolnak hitelkihelyezés helyett; ha többet, az javíthatja kapitalizációs rátáikat.

A cég a várható kedvező hatások közé sorolja, hogy a devizaalapú hitelek kivezetése csökkenti az árfolyamkockázatot, javítja a háztartások pénzügyi helyzetét és így lendületet adhat a hazai keresletnek.

Hosszabb távon a gyengébb forinttal szembeni nagyobb tűrőképesség – amelynek mindazonáltal határt szab a még mindig magas devizaadósság-hányad – a magyar exportot is segítheti – vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői.

Nem zárható ki a bankadó felülvizsgálata – jelezte korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miközben több bank is fontolgatja, hogy pert indít a magyar állam ellen a devizahiteles-mentő csomag miatt. Az OTP már bejelentette, hogy bírósághoz fordul, míg más pénzintézetek a jogszabály kihirdetésére várnak.

 

A nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahiteleket még ebben az évben kivezetik a hazai pénzintézeti rendszerből.

A ház a devizahitelek kezelési módjától függően számol is a forint gyengülésével, egyebek mellett éppen azért, mert várhatóan csökken a magyar gazdaság árfolyam-érzékenysége. A cég elemzői közölték: jelenlegi előrejelzésük három-, hat- és tizenkét havi távlatban 310, 315, illetve 320 forintos eurót valószínűsít.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor inkább a forint erősödésére van esély hosszabb távon.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics elemzőstábja az európai feltörekvő piacokról összeállított legutóbbi átfogó prognózisában kiemelte, hogy véleménye szerint több ok is van a „viszonylagos derűlátásra” a közép-európai – a magyar, a cseh és a lengyel – részvény- és devizapiaci teljesítményekkel kapcsolatban. E három gazdaság növekedési kilátásai javulnak, és a helyi valuták effektív reálárfolyamai hosszú távú átlagaik alatt járnak. Emellett a folyómérleg-egyenlegek hiánya csekély, illetve Magyarország esetében az egyenleg többletet mutat.

Ez utóbbi két tényező a Capital Economics szerint várhatóan támogatást nyújt a térségi valutáknak, és ennek alapján a ház e valuták erősödésével számol az euróhoz képest. A cég előrejelzése szerint a forint 2014 végére 300 forint/euróig, 2015 végére 295 forint/euróig erősödik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.