Devizahitelezés: ez vár a magyar bankokra

A kormány nem engedhet meg magának komolyabb bevételi kiesést, amit egy eseteleges feltőkésítés okozna.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a devizahitelek lehetséges rendezési módozatairól összeállított előrejelzési forgatókönyvükben kimutatták, hogy a jelenlegi piaci árfolyamhoz képest érvényesített minden 10 százaléknyi átváltási diszkont 1,2 milliárd eurós veszteséget okozna a magyarországi bankrendszernek.

Az elképzelhető, hogy ennek egy részét a bankok leírhatják majd adójukból, mindazonáltal a költségvetési mozgástér korlátozott, és a kormány nem engedhet meg magának komolyabb bevételi kiesést vagy banki visszatérítést. Ugyanezért nem valószínű olyan átváltási árfolyam megállapítása sem, amely a magyar tulajdonú bankok számára nagyarányú tőkepótlást tenne szükségessé, mert ebből költségek hárulhatnának az államháztartásra is – vélekedtek a GS elemzői.

Ugyanerre a következtetésre jutott a devizaalapú hitelekről összeállított minapi elemzésében a Fitch Ratings is. A nemzetközi hitelminősítő londoni elemzői szerint a magyar állam részt vállalhat ugyan a devizaalapú hitelek átváltásának költségeiből, de nem valószínű, hogy ehhez „sok kedve lenne”, annál is kevésbé, mivel az Európai Unió épp nemrégiben vetette fel annak lehetőségét, hogy Magyarország visszakerülhet a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá.

A Fitch előrejelzése szerint ugyanakkor a devizaalapú hitelekről elfogadott új törvény potenciálisan magas járulékos költségei érdemi tőkeinjekciót tesznek szükségessé a külföldi tulajdonú magyarországi bankok anyabankjai részéről a szabályozói követelményekben szereplő tőkemegfelelési mutatók és a hitelkihelyezési kapacitás helyreállítása végett.

Erre a Goldman Sachs londoni közgazdászai is kitértek hétfői elemzésükben, szintén arra a következtetésre jutva, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve kamatemelés ügyében várható intézkedések miatt a magyarországi érdekeltségek feltőkésítésére lesz szükség az anyabankok részéről.

A GS elemzői szerint azonban jelenleg nehéz megítélni e tőkepótlások mértékét, mivel a tőkemegfelelési számításokat több tényező is befolyásolja, például az, hogy a bankok mennyi állampapírt vásárolnak hitelkihelyezés helyett; ha többet, az javíthatja kapitalizációs rátáikat.

A cég a várható kedvező hatások közé sorolja, hogy a devizaalapú hitelek kivezetése csökkenti az árfolyamkockázatot, javítja a háztartások pénzügyi helyzetét és így lendületet adhat a hazai keresletnek.

Hosszabb távon a gyengébb forinttal szembeni nagyobb tűrőképesség – amelynek mindazonáltal határt szab a még mindig magas devizaadósság-hányad – a magyar exportot is segítheti – vélekedtek a Goldman Sachs londoni elemzői.

Nem zárható ki a bankadó felülvizsgálata – jelezte korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miközben több bank is fontolgatja, hogy pert indít a magyar állam ellen a devizahiteles-mentő csomag miatt. Az OTP már bejelentette, hogy bírósághoz fordul, míg más pénzintézetek a jogszabály kihirdetésére várnak.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a devizahiteleket még ebben az évben kivezetik a hazai pénzintézeti rendszerből.

A ház a devizahitelek kezelési módjától függően számol is a forint gyengülésével, egyebek mellett éppen azért, mert várhatóan csökken a magyar gazdaság árfolyam-érzékenysége. A cég elemzői közölték: jelenlegi előrejelzésük három-, hat- és tizenkét havi távlatban 310, 315, illetve 320 forintos eurót valószínűsít.

Más nagy londoni házak szerint ugyanakkor inkább a forint erősödésére van esély hosszabb távon.

Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics elemzőstábja az európai feltörekvő piacokról összeállított legutóbbi átfogó prognózisában kiemelte, hogy véleménye szerint több ok is van a „viszonylagos derűlátásra” a közép-európai – a magyar, a cseh és a lengyel – részvény- és devizapiaci teljesítményekkel kapcsolatban. E három gazdaság növekedési kilátásai javulnak, és a helyi valuták effektív reálárfolyamai hosszú távú átlagaik alatt járnak. Emellett a folyómérleg-egyenlegek hiánya csekély, illetve Magyarország esetében az egyenleg többletet mutat.

Ez utóbbi két tényező a Capital Economics szerint várhatóan támogatást nyújt a térségi valutáknak, és ennek alapján a ház e valuták erősödésével számol az euróhoz képest. A cég előrejelzése szerint a forint 2014 végére 300 forint/euróig, 2015 végére 295 forint/euróig erősödik.