Ígéretes jeleket látnak a magyar gazdaságban

A befektetői bizalmon azonban továbbra is javítani kell.

Csaba László elmondta: a nemzetközi pénzügyi rendszerben számos feszültség van, ezzel párhuzamosan pedig Magyarország fő európai uniós kereskedelmi partnerei nem bővülnek dinamikusan, a keleti partnerek között pedig Kínában is lassul a gazdasági növekedés, sőt India és a közel-keleti országok is strukturális lassulással küzdenek. Úgy vélte, hogy a világgazdaságban trendforduló, korszakváltás van, a történelem pedig megmutatta, hogy ezekre a változásokra nem lehet elzárkózással reagálni.

Csaba László jelezte: álláspontja szerint a nemzetközi pénzügyi rendszerben több olyan jelenség is van, amely veszélyt jelenthet az olyan kis gazdaságokra, mint Magyarország. Példaként említette az áttételes ügyletek visszatérését, és a „szolid” befektetések visszaszorulását, illetve azt, hogy a kormányok nem foglalkoznak az adóssággal, amíg „megy a szekér”. Hozzátette: Magyarországon és világszerte is nagy a bizakodás, hogy a fellendülésnek soha nem lesz vége, és a válságok története azt mutatja, hogy épp az ilyen időszakokat követően jön a krízis.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban Csaba László kifejtette: a nemzetközi piacok nem bővülnek dinamikusan, és nem az energia a gazdasági növekedés kulcskérdése. Miközben az összes olajtermelő országban vér folyik, 100 dollár körül van az olaj ára, sőt további csökkenésre számítanak a szakértők, ez pedig mind az atom, mind a megújuló energiák tekintetében jelentős gazdaságossági kérdést vet fel – vélekedett a szakértő, kiemelve, hogy az egyéb energiaforrások még ma sem bírnak jelentős árelőnnyel a hagyományosokkal szemben.

Csaba László szerint az a tudásgazdaság jelentheti a kiutat, amelynek kiépítése nem olcsó, mert a minőséggel kell versenyezni. Tudásgazdaság elsősorban a piacgazdaságokban tud kibontakozni, mert ott jellemző, hogy ha valakinek van egy ötlete, azt meg is tudja valósítani. A tudásgazdaság kialakításában a kormányzat is segíthet, nem közömbös a szerepe, de nem a kormányzat „fújja a passzátszelet” – fogalmazott a szakértő.

A Központi Statisztikai Hivatal szeptember elején közölte, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 3,9 százalékkal nőtt a második negyedévben, az előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt a gazdaság növekedése a szezonálisan kiigazított adatok szerint.

12,3 százalékkal nőtt az ipari termelés

Júliusban az ipari termelés volumene 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mikó Ildikó, a KSH munkatársa az adatok ismertetésekor elmondta: az idén eddig ez a legmagasabb növekedés, sőt 2011 februárja óta nem volt ennél jobb adat. Változatlanul a járműgyártás játszik főszerepet az ipari adatok alakulásában.