Forintosítás piaci árfolyamon?

A devizahitelesek csalódottak lehetnek, de a bankok sem örülhetnek felhőtlenül.

Hajdú Péter
2014. 10. 24. 4:56
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hamarosan rálép a gázpedálra a parlament a devizahitelesek problémájának megoldását illetően. A Portfólió.hu pénzügyi szakportál információi szerint november negyedikén kerül a Tisztelt Ház elé a fair bankrendszerről szóló törvényjavaslat, s ekkortájt várható a forintosításról szóló törvény benyújtása is. E két jogszabályt fejeli meg az a szintén november elejére tervezett jegybanki rendelet – amelyről már korábban lapunk is hírt adott –, amely az elszámolási törvény alapján az árfolyamrés, valamint az egyoldalú kamatemelés miatt az adósoknak visszajáró összeg kiszámításának módjáról rendelkezik.

A devizában eladósodottak leginkább a forintosítás szabályainak meghatározását várják, hiszen ennek köszönhetően kedvező esetben az elszámolási törvény értelmében visszajáró összeg akár jelentősen is nőhet. Jól mutatja a nagy várakozást, hogy a Portfólió.hu által indított – igaz, nem reprezentatív – szavazáson a válaszadók csaknem háromnegyede végtörlesztéskori vagy még kedvezőbb, felvételkori árfolyamon számolná át a devizatartozást forintra.

Úgy tűnik azonban, hiába a várakozás, a portál információi szerint az átváltás napi, piaci árfolyamon történik majd. Ha ez valóban így lesz, úgy a bankok megkönnyebbülhetnek, mert az elszámolási törvény mintegy ezermilliárdos csomagja nem növekszik újabb terhekkel. A devizahiteleseknek pedig meg kell elégedniük az elszámolási törvény értelmében járó, mintegy 25-30 százalékos törlesztőrészlet-csökkenéssel. A piaci átváltási árfolyam forintosítás során várható alkalmazását magyarázza, hogy amíg a Kúria június 16-i döntése szerint jogszerűen vissza lehet fizettetni a bankokkal az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések miatt jogtalanul elvont összeget, addig az árfolyamkockázat – vagyis a forint gyengülése miatt növekvő tartozás – teljes egészében a hitelt felvevőt terheli.

Így összességében mintegy 2900 milliárd forintnyi devizahitel átváltása várható. (Az augusztus végén számon tartott 3700 milliárd forintra rúgó devizahitel mintegy 800 milliárd forinttal csökkenhet az elszámolás eredményeként.) Igaz, a forintosítás kapcsán a hírre úgy reagált a gazdasági tárca, hogy végleges döntés nem született a kérdésben.

Egyébként a pénzintézetek sem örülhetnek majd maradéktalanul, hiszen az átlátható árazás bevezetését célzó fair bankrendszerről szóló törvény minden bizonnyal jelentősen korlátozza majd a forintra váltás során alkalmazható kamatokat.

Amint azt lapunknak korábban Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója elmondta, az átlátható és előre kiszámolható hitelárazás, a fair bankolás kétféleképpen képzelhető el. Egyrészt azt jelentheti, hogy fix kamatra kínálja hiteleit a bank, másrészt hogy a változó referenciakamatra kötelezően csak fix kamatfelárat rakhat rá a pénzintézet. Nagy Márton arról is beszélt, hogy reményeik szerint a forintosítás során valódi verseny alakul ki a bankok között, nem úgy, mint a végtörlesztéskor, amikor a bankok kartellba szerveződve csak saját ügyfeleiknek és a kívánatosnál magasabb kamaton nyújtottak hitelt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.