– Ennek az az oka – magyarázta Sárközi Alexandra –, hogy a csalók az uniós adószabályokat játsszák ki. Annak látszatát keltik, hogy az áru az EU más államában is megfordul, mindezt pedig hamis szállítólevelekkel próbálják igazolni. Előfordult, hogy a közúton megállított kamionban egyszerre több okmány is volt, a sofőrnek mindig az adott helyzethez igazodót kellett volna felmutatnia. A visszaéléshez rendszerint belföldi cégláncolatot használnak fel, az adásvételek sora után a lánc végén álló társaság forgalmi adót igényel vissza az államtól. Némelykor sikerrel.
A szóvivő közlése szerint mindebből pontosan látszik, hogy az áfacsalások folyamata összetett, a leleplezéshez többféle hatósági és bűnüldözési módszert egyszerre kell bevetni.
– Manapság a NAV sokrétű elektronikus ellenőrzési és elemzési rendszert működtet, figyeli a bevallásokat, miközben – az e-útdíj adatainak segítségével – szemmel tartja a közutak forgalmát – mondta Sárközi Alexandra. Végezetül hozzátette: januártól újabb eszközhöz jut a NAV, az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer további lehetőségeket nyithat meg a revizorok, a pénzügyi nyomozók előtt. Az új szisztéma révén ugyanis ismertté válhat minden hazánkban megforduló uniós szállítmány tartalma, címzettje és feladója is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!