Összességében mintegy ezermilliárd forintos pluszkiadástól mentesült Magyarország a kormány devizaadósságokat csökkentő intézkedései következtében – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 Ma reggel című műsorában. A távirati iroda tudósítása szerint Varga Mihály elmondta, hogy mivel a jelzálog alapú devizahitelek döntő többsége svájci frankban van, ezért különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest.
A svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatt a tavaly törvénybe foglalt árfolyamrögzítés jelentősen segítette a devizahiteleseket, hiszen a svájci frankot 256, az eurót 309 forinton rögzítették, így összesen körülbelül 700 milliárd forintos törlesztőrészlet-növekedéstől sikerült megmenteni a lakosságot. Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a 2010-hez képesti alacsonyabb devizaarány az államadósságban mintegy 170 milliárd forinttal kisebb törlesztést eredményezett, míg a tavaly előtörlesztett önkormányzati adósság 85-90 milliárd forintos könnyebbséget jelent.
A környező országokban még lázasan keresik a megoldást a devizahitelesek problémáira, a horvát és a lengyel pénzügyi tárca kérte is a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségét az ügyben. Tállai András, a tárca államtitkára a horvát Nova TV-nek azt mondta, már elküldték azoknak a törvényeknek a fordítását Zágrábnak, amelyek rendezték a helyzetet idehaza.
Lapunk kérdésére a horvát devizahiteleseket tömörítő Frank Egyesület részéről Goran Aleksic megerősítette: úgy tudják, hogy a kormány a magyarországi szabályozáshoz hasonlóan orvosolná a hitelkárosultak helyzetét. A szakember hangsúlyozta, hogy az egyesület teljes megoldást szeretne elérni, ez pedig azt jelenti, hogy az átváltást a szerződéskötéskor aktuális árfolyamszinten határozzák meg, és ennek megfelelően a bankok fizessék vissza az ügyfeleiknek az évek során túlfizetett kamatokat.
A Jutarnji list című horvát lap forrásai szerint a Horvát Bankszövetség ugyan egyetért a frankhitelek kunára váltásával, azonban a jelenleg rögzített 6,39-es árfolyamon számolnák el, amivel a költségeik jóval alacsonyabbak lennének, mint a kezdeti árfolyamok alkalmazásával. Mint a lap megtudta, a kormány kész arra, hogy törvényi változtatásokkal kényszerítse ki a terveit, azonban jobb lenne, ha a törvényhozás, a kormány, az igazságszolgáltatás és a jegybank egymással harmonikusan végezné el ezt, ahogy ez Magyarországon is történt.