Összességében mintegy ezermilliárd forintos pluszkiadástól mentesült Magyarország a kormány devizaadósságokat csökkentő intézkedései következtében – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter szerdán az M1 Ma reggel című műsorában. A távirati iroda tudósítása szerint Varga Mihály elmondta, hogy mivel a jelzálog alapú devizahitelek döntő többsége svájci frankban van, ezért különösen figyelik, hogy a svájci frank árfolyama hogyan változik a forinthoz képest.
A svájci frank árfolyamküszöbének eltörlése miatt a tavaly törvénybe foglalt árfolyamrögzítés jelentősen segítette a devizahiteleseket, hiszen a svájci frankot 256, az eurót 309 forinton rögzítették, így összesen körülbelül 700 milliárd forintos törlesztőrészlet-növekedéstől sikerült megmenteni a lakosságot. Varga Mihály kiemelte azt is, hogy a 2010-hez képesti alacsonyabb devizaarány az államadósságban mintegy 170 milliárd forinttal kisebb törlesztést eredményezett, míg a tavaly előtörlesztett önkormányzati adósság 85-90 milliárd forintos könnyebbséget jelent.
A környező országokban még lázasan keresik a megoldást a devizahitelesek problémáira, a horvát és a lengyel pénzügyi tárca kérte is a Nemzetgazdasági Minisztérium segítségét az ügyben. Tállai András, a tárca államtitkára a horvát Nova TV-nek azt mondta, már elküldték azoknak a törvényeknek a fordítását Zágrábnak, amelyek rendezték a helyzetet idehaza.
Lapunk kérdésére a horvát devizahiteleseket tömörítő Frank Egyesület részéről Goran Aleksic megerősítette: úgy tudják, hogy a kormány a magyarországi szabályozáshoz hasonlóan orvosolná a hitelkárosultak helyzetét. A szakember hangsúlyozta, hogy az egyesület teljes megoldást szeretne elérni, ez pedig azt jelenti, hogy az átváltást a szerződéskötéskor aktuális árfolyamszinten határozzák meg, és ennek megfelelően a bankok fizessék vissza az ügyfeleiknek az évek során túlfizetett kamatokat.
A Jutarnji list című horvát lap forrásai szerint a Horvát Bankszövetség ugyan egyetért a frankhitelek kunára váltásával, azonban a jelenleg rögzített 6,39-es árfolyamon számolnák el, amivel a költségeik jóval alacsonyabbak lennének, mint a kezdeti árfolyamok alkalmazásával. Mint a lap megtudta, a kormány kész arra, hogy törvényi változtatásokkal kényszerítse ki a terveit, azonban jobb lenne, ha a törvényhozás, a kormány, az igazságszolgáltatás és a jegybank egymással harmonikusan végezné el ezt, ahogy ez Magyarországon is történt.
A szerb kormány egyelőre nem vetette fel a devizahitelek dinárosításának kérdését, azonban az érintettek máris megszólaltak. A Szerb Nemzeti Bank 2013-as ajánlása szerint a pénzintézeteknek újra kell számolniuk a devizahitelesek tartozásait oly módon, hogy a túlfizetést a hátralévő tartozásból le kell vonni, a további törlesztőrészleteket pedig alacsonyabb összegben kell meghatározni.
A parlament szakbizottsága rendkívüli ülésszakon látott neki tegnap a svájci frank megerősödése nyomán kialakult helyzet megvitatásának. Darius Valcov pénzügyminiszter közölte, a kormány a bajba jutott frankhitelesek számára is elérhetővé tenné tavaly beindított programját, amely adókedvezménnyel bátorítja, hogy a hitelesek a futamidő meghosszabbításáról egyezzenek meg a bankokkal.
A tárcavezető elmondta: a jelenlegi 2200 lejről (155 ezer forint) 3000 lejre emelnék azt a jövedelemhatárt, amely alapján a kölcsön átütemezése esetén a hitelesek adókedvezményre jogosultak; az intézkedés a román GDP 0,1 százalékát kitevő költségvetési terhet jelent. Kiderült, Romániában mintegy négymillióan rendelkeznek kölcsönnel, közülük mintegy 650 ezren halmoztak fel harminc napnál nagyobb elmaradást részletük törlesztése terén, mintegy 2,3 milliárd euró értékben.
Ana Birchall kormánypárti képviselő bejelentette: az alsóház napirendjére tűzte a devizahitelek lejre történő átváltásáról szóló, a szenátus által hallgatólagosan elfogadott törvénytervezet megvitatását. Az ehhez beterjesztett módosító indítvány szerint a svájcifrank-alapú hitelek esetében a kölcsönszerződés megkötése és az átváltás közötti időszak átlagárfolyamán történne a lejesítés.
Egy másik javaslat az eredetinél maximum 20 százalékkal magasabb árfolyamon váltaná át a frankhiteleket. Nicolae Cinteza, a román jegybank felügyeleti bizottságának elnöke azonban hevesen ellenezte a kezdeményezéseket, és tömeges bankcsődöt vizionált, ha a hitelek konvertálásakor nem a kölcsönszerződés pillanatában érvényes valutaárfolyamot veszik figyelembe.
Mindeközben kamatcsökkentést ajánlott szerdán a romániai Raiffeisen Bank azoknak az ügyfeleinek, akik svájci frankban vettek fel hitelt. A bank azt ajánlja, hogy a hitelszerződésekben rögzített június 30-i kamatkiigazítás helyett már péntektől a kiigazított kamattal számolják a törlesztőrészleteket, és a svájci központi bank legutóbbi félszázalékos kamatcsökkentéséhez igazodjanak. A bank Vladimir Kalinov alelnököt idézve közölte: azért döntöttek a kamatok előre hozott csökkentéséről, hogy a havi törlesztőrészletek ne legyenek nagymértékben kitéve a svájci frank árfolyam-növekedésének.
Nincs ok intézkedésre. Rövid távon nincs szükség jegybanki intézkedésre a hazai befektetési piacon a svájci frank múlt heti hirtelen árfolyamváltozása nyomán a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) eddig beérkezett adatok alapján, a jelentős veszteséget szenvedett ügyfelek és piaci szereplők száma csekély – közölte az MNB.
Az ügyleteken elszenvedett ügyfélveszteségek mértéke az eddigi adatok szerint az MNB által felügyelt befektetési vállalkozásoknál meghaladta a tízmilliárd forintot, amelynek döntő hányadát néhány száz befektető szenvedte el. A befektetésialap-kezelők piacán az alapok alig 2 százalékát befolyásolták jelentősebben a piaci zavarok, január 15-én összesen 10 befektetési alap szenvedett el 5 százalékot meghaladó mértékű nettó eszközérték csökkenést 24 milliárd forint értékben, amelyek mindegyike abszolút hozamú alap kategóriába tartozik. A jegybank adatai szerint a legnagyobb nettó eszközérték-csökkenés mértéke 18,83 százalék volt.
