A miniszter közlése szerint a megállapodás alapján az Erste március végéig megad minden olyan információt, ami az átvilágítás megkezdéséhez szükséges. Arra a kérdésre, miszerint a könyv szerinti érték alapján 10 és 20 milliárd forint között lehet a 15 százalékos tulajdonrész „fair” ára, a miniszter azt mondta: ezt nem tudja megerősíteni, mert nem könyvvizsgáló, és még nem látott bele az Erste mérlegébe. Ugyanakkor hozzátette: ha „ekörül van az ár, akkor azt gondolom, hogy ez mind az EBRD-nek, mind a magyar kormánynak meg fogja érni”.
A tárcavezető kitért arra is: nem biztos, hogy a vételárat az ez évi költségvetés terhére kell kifizetni, elképzelhető, hogy az csak 2016-ban lesz esedékes. Hangsúlyozta, hogy a hétfői megállapodás előtt alapos számításokat végeztek, amelyek alapján a tranzakció várható költségeit, a csökkenő bankadóból adódó kiesést jelentősen meghaladják majd a hitelezési tevékenység bővüléséből származó gazdasági előnyök. Kiemelte: ahhoz, hogy a gazdasági növekedés mostani üteme fennmaradjon, szükség van a kereskedelmi bankok magasabb hitelezési aktivitására is.
Egy kérdésre válaszolva Varga Mihály elmondta: a megállapodásban a kormány vállalta, hogy rendszerszinten komoly, fontos bankba nem fog bevásárolni, tehát olyan szintű akvizícióra a jövőben nem kell számítani, mint az MKB megvásárlása volt. A magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal, az erről szóló megállapodást az érintettek hétfőn írták alá Budapesten. Az Erste Group szerint a tranzakció várhatóan hat hónapon belül lezárul. A megállapodásnak része az is, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017–2019-ben is.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Út a növekedéshez című hétfőn megjelent kiadványában Magyarország számára megfogalmazott ajánlásokról Varga Mihály elmondta: a magyar gazdaság termelékenységén valóban lehet javítani, az OECD egyes javaslataival egyet is lehet érteni, ugyanakkor sok mindenben vitája van a szervezettel. Így például a tárcavezető szerint nincs realitása az adórendszert érintő OECD-javaslatoknak, amelyek lényegében a progresszív adózásra való visszatérést jelentenék. Ugyancsak nem tartaná célszerűnek a nyugdíjkorhatár további emelését sem.
Varga Mihály a Kossuth Rádió reggeli műsorában kiemelte: 2016-ban a kormány 2 százalék feletti gazdasági növekedést vár, aminek köszönhetően mintegy 200-250 milliárd forintos költségvetési többletbevétellel lehet számolni. Elmondta, ennek egy részéből lehet a bankadóból a hitelezési aktivitás növekedése érdekében engedményt tenni.
A kormány egyelőre nem tervezi, hogy más szektorális különadókat is csökkent, a legfontosabb most a gazdasági növekedés stabil fenntartása, de ez nem zárja ki azt, hogy további ágazatokban is mérlegeljék, szükség van-e a különadókra ilyen formában – tette hozzá.
Az Erste 550 millió eurós (170 milliárd forintos) hitelprogramot indít, a bankadó pedig a 2014-es mérlegfőösszegre számítva 2016-tól a mérlegfőösszeg 0,31 százalékára mérséklődik, ami körülbelül 60 milliárd forintos tehercsökkenést jelent – emlékeztetett Varga Mihály. Hangsúlyozta, hogy még ezzel a módosítással is „igen jelentősnek mondható” a magyar bankadó.
A miniszter szólt arról is, hogy a bankadó mérséklése a költségvetés szempontjából nem jár kockázattal, mert a hitelezési aktivitás, valamint a munkahelyek számának és a beruházásoknak a növekedése a bevételi oldalon visszahozza a kiesett összeget.
