A nemzetközi hitelminősítő péntek késő este Londonban közölte, hogy a leminősítési vizsgálat a Caa1 szintű szuverén görög adósbesorolásra vonatkozik; a lépés a rövid futamidejű államadósság Not Prime (NP) osztályzatát nem érinti.
A Caa1 – más hitelminősítők módszertanában CCC+-nak megfelelő – besorolás hét fokozattal marad el a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélétől, és rendkívüli kockázatokra figyelmezteti az ilyen osztályzattal ellátott adósságpiaci termékek befektetőit.
A Moody’s a leminősítési felülvizsgálat bejelentéséhez fűzött elemzésében hangsúlyozta azt a véleményét, hogy Görögország és a hivatalos euróövezeti hitelezőket képviselő Európai Bizottság és az Európai Központi Bank (EKB) tárgyalásai olyan eredménnyel is zárulhatnak, amely negatívan befolyásolhatja Görögország képességét finanszírozási és likviditási igényeinek kielégítésére, és kedvezőtlen hatást gyakorolhat a csődkockázatra is.
Az új görög kormány egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy érdemi módosításokat kíván a jelenlegi hivatalos hiteltámogatási program feltételrendszerében. Jelentős azonban a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az erről folyó tárgyalások milyen eredményre vezethetnek, sőt azzal kapcsolatban is, hogy a felek egyáltalán elérhetnek-e egy olyan megállapodást, amely biztosíthatja Görögország finanszírozhatóságát – áll a Moody’s londoni elemzésében.
A hitelminősítő szerint a kormány folyamatosan hangoztatja, hogy politikai felhatalmazást kapott a megszorító intézkedések felszámolására, az elsődleges államháztartási egyenlegtöbbletre meghatározott célok csökkentésére és arra, hogy az adósságállomány csökkentéséről kezdjen tárgyalásokat a hivatalos hitelezőkkel.
A Moody’s londoni elemzői szerint azonban az euróövezeti kormányok valószínűleg ellenállnak ez igényeknek, egyebek mellett abból a meggondolásból, hogy ha belemennek a görög adósságteher további enyhítésébe, az alááshatja az adósságkonszolidációs erőfeszítéseket más euróövezeti gazdaságokban.
Ha viszont az athéni kormány a következő néhány hétben nem tud egyezségre jutni a hivatalos hitelezőkkel, az meredeken megnövelné a magánszektor adósságtörlesztési csődjének valószínűségét, és a hivatalos hitelprogram nyújtotta biztosítékok nélkül Görögország számára igen nehézzé válhat már a rövid távú finanszírozási igények kielégítése is, tekintettel a nagyon alacsony likviditási tartalékokra – áll a Moody’s elemzésében.
A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy Görögországnak idén 16 milliárd euró körüli hosszú futamidejű adóssághányadot kell törlesztenie, emellett gondoskodnia kell 14,6 milliárd eurónyi kincstárjegyállomány megújításáról, és további mintegy 4 milliárd euróra lesz szüksége a hivatalos és a magánszektorbeli hitelezőknek járó kamattörlesztésekre.
Rövid időn belül ez már a sokadik negatív hitelminősítői lépés Görögországgal szemben.
Január végén a Standard & Poor’s is negatív felülvizsgálat alá vette – pénteken pedig már B-ről B–-ra is rontotta, ugyancsak negatív kilátással – a görög államadós-osztályzatokat, elsősorban azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vezette új kormány költségvetési és gazdaságpolitikájának egyes elemei nem egyeztethetők össze az előző kabinet és a hivatalos hitelezők között létrejött megállapodásokkal.
Nem sokkal korábban a Fitch Ratings leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta Görögország államadós-osztályzatának kilátását. Indoklásukban a társaság londoni elemzői közölték, hogy várakozásuk szerint a belpolitikai bizonytalansággal jellemzett időszakban hónapokat csúszhat a hivatalos hitelezőktől várt további finanszírozások folyósítása és Görögország újbóli tőkepiaci hozzáférése is.
Egyes londoni elemzőházak szerint Athén és a hivatalos hitelezők közötti esetleges konfliktus növelheti annak a kockázatát, hogy Görögország távozni kényszerül az euróövezetből.
A Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői legutóbbi helyzetértékelésükben közölték: az eddigi prognózisaikban szereplő 5 helyett most már 15 százalékra taksálják a görög euróövezeti tagság megszűnésének esélyét.
Hangsúlyozták azt a véleményüket, hogy ha ez bekövetkezik, az nagyobb valószínűséggel „baleset”, semmint szándékos kilépés eredménye lenne. A Eurasia szerint a lehetséges okok között szerepelhet a Sziriza kormányzati tapasztalatlansága, és ebből eredően az, hogy a kabinet túlfeszíti a húrt a hivatalos hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, ami pénzügyi stresszhelyzetet eredményezhet.
