Elmaradtak a nagy kínai beruházások

Peking egységesen kezeli térségünket; Magyarország is az Új Selyemút projekt szereplőjévé válhat

„Peking a régió 16 államát igyekszik egy egységként kezelni, hogy ne kelljen egyenként bajlódni velük, így hasonló politikát alkalmaz mindannyiunkkal szemben. Másrészt a reálfolyamatok sokkal inkább a multik döntésein múlnak, nem a pekingi vagy a budapesti/varsói/ bukaresti politikusokon. Elég annyit megjegyezni, hogy térségünkből Kína legnagyobb beszállítója nem valamelyik ország, hanem a Volkswagen-csoport. Ezen tíz kormányfői vagy külügyminiszteri vizit se fog változtatni” – nyomatékosította a Kína-szakértő.

Arra a kérdésre, Peking számára van-e bármilyen jelentősége annak, hogy a magyar kormány vitában áll Brüsszellel, Salát Gergely azt mondta: inkább hátrány számunkra, hogy míg a kínaiaknak folyton hangsúlyozzuk, hogy az EU felé hídfőállás-, közvetítői stb. szerepünk lehet, addig gyakran nyíltan vitatkozunk Brüsszellel. Ez hitelteleníti közvetítői szerepünket, miközben Pekingben senkinek eszébe se jut, hogy piros pontot adjon nekünk egy-egy karcosabb EU-kritikus megnyilvánulás miatt. Hogy a nyugati sajtó nem épp hízelgően ír rólunk, az nem pozitívum, hanem negatívum a kínai döntéshozók szemében – mondta Salát Gergely.

Az egyetemi docens szerint az Új Selyemút, vagyis a Kelet-Ázsiát Európával összekötő utak, vasutak, vezetékek, repülőterek, logisztikai központok stb. hálózatának terve a modern kori kínai történelem legnagyobb vállalkozása lehet. „Több célja is van. Egyrészt Kínának rengeteg a befektetni való tőkéje és kihasználatlan építőipari kapacitása, az útvonal mentén kínai cégek által végrehajtott rengeteg infrastrukturális beruházás segíthet ezeket lekötni.

Másrészt Kína igyekszik mind importforrásaiban, mind piacaiban a lehető legtöbb lábon állni, hogy kevésbé legyen kiszolgáltatott” – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint az új utak, vezetékek, piacok tömege bizonyos biztonságot ad Pekingnek, hogy ne tudja egy-egy partnere nehéz helyzetbe hozni például az olajcsap elzárásával. Salát Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok újjászervezi szövetségi rendszerét Ázsiában, Kínától keletre és délkeletre; Kína így kénytelen Nyugat felé fordulni, s az amerikai befolyást nyugati nyomulással ellensúlyozni.

„Egyszerű hatalmi törekvésről is szó van: ahol én építem és működtetem az infrastruktúrát, ott én mondom meg, hogy mi merre hány méter. Mindebből mi nyerhetünk, hiszen az Új Selyemút projektnek mi is szereplőjévé válhatunk, s akár kínai infrastrukturális beruházások is megvalósulhatnak. Ami viszont már csak a távolság és a ránk jutó tőke miatt sem vezethet függéshez” – emelte ki a Kína-szakértő, hozzátéve: ilyen fejlesztés lehet az említett Belgrád–Budapest vasút is, ami az Új Selyemút részeként a Pireuszban kirakodott kínai áruk európai piacra jutását gyorsítaná fel. Emiatt jó lenne a kínaiaknak, nekünk viszont nem telne nyolc órába elvonatozni egy szomszédos ország fővárosába, így mi is jól járnánk, persze leszámítva azt, hogy a vasútépítésre felvett kínai hitelt valamikor vissza kell fizetnünk, hiszen a kínaiak sem adnak semmit ingyen.