A törvénytervezet a magáncsőd intézményét úgy vezeti be, hogy bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés feleslegessé teszi a felek számára költségesebb és kötöttebb bírósági eljárást. A tervezet így arra ösztönzi az adóst és hitelezőit, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, az adós és hitelezők közötti megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat az adós, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.
Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, az erre kijelölt kormányzati szerv pedig ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás kezdeményezéséhez szükséges feltételeknek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával folyik a megállapodás kimunkálása és a hitelezői konszenzus esetén a létrejötte. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást állami szinten regisztrálják, bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez.
A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, illetve ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Az adósságrendezés ez esetben bírósági polgári nemperes eljárás keretében folyik, elsősorban egyezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal.
A bíróság munkaterhének csökkentése és az eljárások gyorsítása érdekében a fizetésképtelenségi szakértőket foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálja meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit. A bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós mellé kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja az adóst az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A családi vagyonfelügyelő feladata rokonítható a vállalkozói csődeljárásokban közreműködő vagyonfelügyelőéhez, hiszen az eljáró bíróság számára döntés-előkészítő teendőket és a bírósági döntések végrehajtását felügyelő szerepet is szán neki a jogalkotó.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!