Akár a tavaszi ülésszakon is elfogadhatja az Országgyűlés a Kereszténydemokrata Néppárt javaslatát a családi csődvédelemről – mondta Harrach Péter frakcióvezető májusban, a törvényjavaslat benyújtásakor. A Magyar Nemzeti Bank kiszámította, hogy jelenleg 180 ezer nem teljesítő hitelszerződés van, ebből 25 ezer esetében megoldást jelenthet a magáncsőd.
A magáncsődeljárás jogi keretet biztosít az adósnak arra, hogy megállapodjon a tartozásai törlesztésére a hitelezőivel. A tervezett magáncsődeljárás elsősorban a hiteladósok, illetve a többfelé fizetési késedelmet felhalmozó személyek adósságcsapdából való kikerülését tűzi ki célul, tekintettel arra, hogy ezeket a lakossági csoportokat a végrehajtási és kényszerértékesítési eljárásokban való adósságrendezés csődvédelem nélkül nehéz helyzetbe sodorja.
A javaslat szerint magáncsődvédelmet olyan adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme nem elégséges törlesztési kötelezettségének teljesítésére. Ugyanakkor a magáncsődtörvény nem célozhatja a többszörös túladósodottsággal rendelkezők megmentését. A javaslat szerint így nem kezdeményezhet eljárást az, akinek a felhalmozott tartozása több mint kétszerese a csődvagyonának. Emellett a törvény nem szolgálhatja az átlagost jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkező lakossági csoportok megmentését sem, hiszen – mint fogalmaznak – ez az adósság elengedésének várható nagysága miatt a hitelezőkkel szemben lenne méltánytalan, és rombolná a fizetési fegyelmet.
A törvényjavaslat szerint a magáncsődvédelem alatt úgy folyik az adósságok rendezése, hogy az adós fizetési képességének helyreállítása és az adósságcsapdából való kikerülés a cél. Magáncsődeljárást csak az adós kezdeményezhet, saját döntésétől függ, vállalja-e az eljárásból fakadó előnyöket és kötöttségeket.
Az eljárás kétségtelen előnye az adós számára az, hogy a csődvédelem alatt nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, tetemes végrehajtói költségekkel, továbbá nem kell tartania attól, hogy a hitelezők versengése rövid időn belül megfosztja az értékesíthető vagyonától, lakóingatlanától.
A törvénytervezet a magáncsőd intézményét úgy vezeti be, hogy bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. A bíróságon kívüli sikeres adósságrendezés feleslegessé teszi a felek számára költségesebb és kötöttebb bírósági eljárást. A tervezet így arra ösztönzi az adóst és hitelezőit, hogy az adósságrendezést először bírósági eljáráson kívül, rugalmasabb, kötetlenebb és költségtakarékos formában, az adós és hitelezők közötti megállapodás megkötésével kíséreljék meg. Ennek során az adós és hitelezői megállapodnak a fizetéskönnyítő megoldásokról, az adós hitelszerződését átstrukturálják, kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat az adós, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, sőt részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.
Az állam szerepe ezekben az esetekben az, hogy az ideiglenes csődvédelmet biztosítja, az erre kijelölt kormányzati szerv pedig ellenőrzi, hogy az adós megfelel-e az eljárás kezdeményezéséhez szükséges feltételeknek. Ezt követően a főhitelező koordinálásával folyik a megállapodás kimunkálása és a hitelezői konszenzus esetén a létrejötte. A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodást állami szinten regisztrálják, bírósági jóváhagyás nem szükséges a megállapodás érvényes létrejöttéhez.
A sikertelen bíróságon kívüli egyezkedés esetén, illetve ha nincs olyan főhitelező, aki képes lenne a bíróságon kívüli egyezségi tárgyalások koordinálására, megindul a bírósági adósságrendezési eljárás. Az adósságrendezés ez esetben bírósági polgári nemperes eljárás keretében folyik, elsősorban egyezségkötéssel, egyezségkötés hiányában a törvényben meghatározott követelményeket érvényesítő bírósági határozattal.
A bíróság munkaterhének csökkentése és az eljárások gyorsítása érdekében a fizetésképtelenségi szakértőket foglalkoztató Családi Csődvédelmi Szolgálat vizsgálja meg előzetesen az eljárásba kerülés egyes jogszabályi feltételeit. A bírósági adósságrendezés elrendelését követően az adós mellé kirendelt fizetésképtelenségi szakértő, a családi vagyonfelügyelő látja el az adós gazdálkodásának felügyeletét, támogatja az adóst az eljárási kötelezettségei és jogai gyakorlásában. A családi vagyonfelügyelő feladata rokonítható a vállalkozói csődeljárásokban közreműködő vagyonfelügyelőéhez, hiszen az eljáró bíróság számára döntés-előkészítő teendőket és a bírósági döntések végrehajtását felügyelő szerepet is szán neki a jogalkotó.
