Többet költünk, de nem tiszta, mi miatt

Áprilisban naptárhatástól megtisztítva 5,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom 2014-hez képest.

A kiskereskedelmi forgalom több mint 22 hónapja folyamatosan növekszik – mondta. Ez jól mutatja, hogy nőttek a reálbérek, valamint azt, hogy az embereknek több szabad jövedelme van a bankok elszámoltatása miatti törlesztőrészlet-csökkenésnek, a forintosításnak és a végtörlesztésnek köszönhetően – fejtette ki. Lenner Áron Márk hangsúlyozta: áprilisban az elektronikai termékek kereskedelme nőtt masszív mértékben, tehát több évre szóló, drágább dolgot vásároltak az emberek.

Az NGM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az alacsony olajár miatt olcsóbb az üzemanyag, így nagyobb arányban vásárolnak ilyen jellegű termékeket. Ez elsősorban a gazdasági szereplők számára fontos, mivel a költségszerkezet jelentős részét az üzemanyag teszi ki – jegyezte meg. A tárca egyébként ősszel dönt a vasárnapi boltzárral kapcsolatos szabályok esetleges módosításáról.

Májusban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bekötött pénztárgépek adatai alapján közölte: a vasárnapi forgalom jelentősen csökkent, átlagosan a felére-harmadára esett a korábbi időszakhoz viszonyítva. Míg az év elején még 11-14 milliárd forintot hagytak a vásárlók az üzletek pénztárainál a hét utolsó napján, addig március végétől 5-6 milliárdra zuhantak a vasárnapi költések. A NAV úgy vélte, hogy ugyan jelentősen átrendezte a vásárlói szokásokat, de összességében nem vetette vissza a kiskereskedelmi forgalmat az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartása.

„Most csak annak a reménye maradt, hogy az előttünk álló üdülési szezon tanulságait levonva, az érintettek szempontjait figyelembe véve, a gazdasági adatok alapján ősszel módosítanak a törvényen. Sosincs késő az önkorrekcióhoz. Eddig mindig megérte” – írta májusi publicisztikájában Szabó Anna. A cikket itt olvashatja.

A plázákon kívül működő, vasárnap is nyitva tartó családi vállalkozások mindenképpen profitálnak abból, hogy a nagy üzletek vasárnapra lehúzzák a rolót, viszont azok a kicsi boltok, amelyeket gazdáik bevásárlóközpontban nyitottak, többet buknak a változáson, mint a nagy cégek. Ugyancsak a vesztesek közt emlegetik a központok vendéglátóhelyeit: azok a kisboltokhoz hasonlóan hiába tartanak nyitva, vendégszámuk jelentősen csökkent. Az iparági szakértők szinte egybehangzóan állították lapunknak május végén, hogy forgalomnövekedésre összességében nem számíthatunk a kereskedelemben csak azért, mert hetente egy nappal kevesebbszer vásárolhatunk. Hozzátették: a növekedés egyáltalán nem kiugró, szépen beleillik a hosszabb távú trendbe.

Több mint kétezerrel csökkent három hónap alatt az alkalmazottak száma a kereskedelemben, részben a vasárnapi boltzár miatt. Áprilisban, a vasárnapi boltzár bevezetése utáni első teljes hónapban több mint 2400-zal csökkent a létszám februárhoz képest a kiskereskedelemben. Ráadásul miközben márciusban csak a részmunkaidősöknél mutatott ki visszaesést a KSH, áprilisban már a teljes munkaidősöknél is apadt a létszám, februárhoz képest több mint félezerrel.

A vasárnapi zárva tartás csak az utolsó csepp a pohárban – mondta a Magyar Nemzetnek kedden Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke. Szerinte a zárva tartás a kereskedelemben mintegy 100 ezer embert érintett, ők azok, akik vasárnap is dolgoztak. Nekik a pihenés önmagában kedvező dolog, de minden második alkalmazottnak, azaz 50 ezer embernek hiányzik a pénz, amit a vasárnapi munkavégzésért kaptak – tette hozzá.