Ciprasz a grexitről: Nincs titkos tervem

Csütörtökre a görög kormány elő fogja terjeszteni részletes és hiteles reformjavaslatait – közölte Alexisz Ciprasz.

A politikus kitért arra is, hogy az eurózóna szabályait tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azt is, hogy a szuverén országoknak jogukban áll olyan vezetőket választaniuk, akik más utakon képzelik el a célok elérését. Enélkül Ciprasz szerint választásokat tartani sem volna értelme, csak ki kellene nevezni technokratákat, akik végrehajtják a döntéseket. Közölte: olyan, a következő néhány napban létrejövő megállapodást szeretne, melynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik. Kiemelte, nem más országok adófizetőire akarja áthárítani a görög államadósság terhét.

Manfred Weber, a legnagyobb EP-frakcióval rendelkező Európai Néppárt képviselőcsoportjának vezetője azzal vádolta Cipraszt, hogy továbbra sem állt elő megfelelő javaslatokkal, nem mondja el az embereknek az igazságot és „elpusztítja az Európába vetett bizalmat”. A bajor politikus elismerte, hogy Görögország a tönk szélére került, de rámutatott, hogy legalább öt uniós tagállamban alacsonyabb az életszínvonal, mint Görögországban.

Gianni Pittella, a szociáldemokraták képviselőcsoportjának olasz vezetője arról beszélt, hogy az EU és az eurózóna elképzelhetetlen Görögország nélkül. „Sosem fogjuk elfogadni a grexitet, soha!” – szögezte le a frakcióvezető. Azt kérte képviselőtársaitól, hogy emelkedjenek felül a pártpolitikán. Pittella amellett is érvelt, hogy meg kell vitatni az adósság kérdését, konferenciát kell összehívni a tagállamok államadósságának átstrukturálásáról és megosztásáról.

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójából a lengyel Ryszard Legutko azt hangoztatta, hogy Görögországban és az EU-ban egyaránt „rohad valami”. Úgy véli, a görögök segítséget is akarnak, de közben szabad kezet is szeretnének kapni, pedig „aki a prímást fizeti, az rendeli a nótát”.

A lengyel konzervatív politikus szerint el kell dönteni, kit vagy mit akarunk megmenteni, a valutauniót, a görög kormányt, Angela Merkel német kancellárt vagy a tagállamok mind szorosabb uniója gondolatának sebezhetetlenségét, mert mindet egyszerre nem lehet.

Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető azt mondta: dühös, mert az EU öt éve alvajáróként tántorog a grexit felé, most pedig immár nyitott szemekkel rohan feléje. „Egyetlen épeszű ember sem akarja Görögország kilépését, de figyelmeztetem Ciprasz miniszterelnököt, ha nem vállalja a felelősséget, be fog következni” – szögezte le Verhofstadt. A liberális politikus szerint az uniós vezetők felelőssége az volna, hogy valódi politikai és gazdasági uniót hozzanak létre. „Hogy szeretné, hogy emlékezzenek önre? Mint egy választási balesetre, aki elszegényítette az országát, vagy mint valódi forradalmi reformerre?” – tette fel a kérdést Alexisz Ciprasznak címezve a volt belga kormányfő.

Rebecca Harms, a zöldek német társelnöke emlékeztette Cipraszt, hogy történelmi jelentőségű helyzetben van, ő a legerősebb politikai felhatalmazással rendelkező görög kormányfő, akit valaha látott, és azt várja tőle, hogy méltányos adóztatásra és nyugdíjrendszerre tegyen javaslatot.

„Az uniós projekt elkezdett haldokolni” – közölte Nigel Farage, az euroszkeptikus frakció vezetője, tudatva, hogy Görögországnak soha nem kellett volna belépnie az euróövezetbe, s most az egész földközi-tengeri térség nem a megfelelő valutát használja. „Egy új berlini fal emelkedett fel Európában, amelyet úgy hívnak: euró” – fogalmazott. Az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának vezetője szerint Görögország az eurón kívül, egy leértékelt valutával és barátokkal szerte Európában talpra tudna állni. A politikus egyetértett azzal, hogy a mentőcsomagot a bankok kapták, nem az emberek.

Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője, és az újonnan alakult Nemzetek és Szabadság Európája frakció társelnöke szerint Cipraszra több helyről is nyomás nehezedett, „a görögök viszont olyan haragra gerjedtek az önök megszorító politikája ellen, hogy az minden machinációjukat elsöpörte” – hangoztatta, szavait a hitelezőknek címezve. Feltette a kérdést, hogy melyik nép tűrte volna el azt, amit a görögök eltűrtek öt éven át.

„Vasárnapig megoldást kell találni, és úgy gondolom, hogy lehet is. Igen, lehetséges a megállapodás, és igen, szükséges. A grexit szörnyű lenne” – mondta Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja szerdán a France 2 francia közszolgálati televízióban. Az uniós biztos szerint Görögország kilépésének az euróövezetből történelmi következményei lennének. „A labda most egyértelműen a görög illetékesek térfelén van. Görögországnak az euróövezetben a helye, ha megteszi a szükséges erőfeszítéseket” – jelentette ki.

„A görög gazdaság a katasztrófa szélére jutott, mindenképpen meg kell állapodni vasárnap, ez az utolsó határidő, utána túl késő lesz és a következmények súlyosak lesznek” – fogalmazott Christian Noyer, a francia jegybank elnöke szerdán az Europe 1 francia kereskedelmi rádióban. Szerinte zendülések lehetnek, és káosz várható az országban.

„Az Európai Központi Bank nem vállalhatja a végtelenségig a görög bankok támogatásának kockázatát. Nagyon nyugtalanítóvá kezd válni a helyzet. A görög gazdaság összeomlásától tartok. Az EKB hónapok óta táplálja a bankokat, de eljön a pillanat, amikor ez nem tartható tovább. Fél éve eldöntöttük, hogy bent tartjuk Görögország az euróövezetben, ezért tart még a támogatás. De ez nem normális helyzet, nem tarthat tovább” – mondta a jegybankelnök.

Meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Kathimerini című liberális görög napilap azt írta: a költségvetési hivatal készpénzt helyettesítő fizetési ígérvények kibocsátását készíti elő, hogy ki tudják fizetni a közalkalmazottak bérét és a nyugdíjakat július végén, ha nem sikerül megállapodásra jutni a nemzetközi hitelezőkkel.

A görög pénzügy-minisztérium cáfolta a sajtóértesülést. „A cikk minden alapot nélkülöz. Az ilyen beszámolók az ország ellen irányulnak, és veszélyesek egy olyan pillanatban, amikor sorsfordító ponthoz érkeztek a tárgyalások a hitelező partnerekkel” – olvasható a szerdán kiadott közleményben.

Meghosszabbítják Görögországban a bankok zárva tartását – közölték szerdán kormányzati forrásból. A tájékoztatás szerint szerda délután megjelenik az erről szóló miniszteri rendelet. A szerdai volt a nyolcadik munkanap, amelyen zárva tartottak a görögországi pénzintézetek.

Majdnem harmadával visszaestek a görögországi nyaralóhelyekre szóló utolsó pillanatos foglalások a vasárnapi népszavazás bejelentése után – közölte a görög turisztikai szövetség. Az utolsó pillanatos foglalások az összes szállásfoglalás nagyjából ötödét teszik ki – tette hozzá a szövetség igazgatója, Alexandrosz Lamnidisz. Ha nem jön létre megállapodás még a héten a kormány és a hitelezők között, akkor két-három héten belül gondok lehetnek akár az élelmiszer-ellátással is – mondta.

Az eurózóna tagállamainak vezetői kedden Brüsszelben egyebek között abban állapodtak meg, hogy Görögország legkésőbb csütörtökig előáll javaslataival. A csúcstalálkozó után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: a héten lejár a legvégső határidő Athén számára, ha a következő napokban nem születik megállapodás, a tárgyalásoknak vége, és minden forgatókönyv lehetséges, Görögország és a görög bankrendszer fizetésképtelenné válhat.