Kína kiszorítása fontosabb, mint a TTIP?

Bár az Egyesült Államokat is megosztja, a Csendes-óceáni Partnerség lehet Barack Obama legfőbb hagyatéka.

A szakember fenntartja, hogy amikor Colleen Bell budapesti nagykövet kiszámíthatatlan szabályozásról, a cégek vélt vagy valós nyomásáról beszél, azt külső nyomásra teszi, ugyanakkor a közelmúlt bizalmatlansága miatt nem fognak kivonulni az amerikai vállalatok: nem hagynák veszni a profitot. A mi részünkről a magyar külképviseletet az Egyesült Államokban vezető Szemerkényi Rékánál a diplomáciai hátteret, a beágyazott külkapcsolatokat hiányolja Csaba László. Álláspontja szerint a kereskedelmi és beruházási partnerség közelgő megkötése miatt egy nemzetközi jogi szaktekintélynek legalább annyira helye lenne Washingtonban, mint egy karrierdiplomatának.

Kétségtelenül hatalmas piacról beszélünk, hiszen az Európai Unió és az Egyesült Államok a globális össztermék 46,7 százalékát állítja elő, ebben a relációban az áruk és szolgáltatások kereskedelmének értéke pedig megközelíti az évi ezermilliárd dollárt, a világkereskedelem közel harmadát adva. Ahogy arra a The New York Times elemzése is rávilágít, a TTIP-re azért van szükség, hogy a két nagy kereskedelmi partner ellensúlyozni tudja Kína felemelkedését, illetve az Oroszország jelentette visszatérő fenyegetést. A lap szerint az EU lakosságát sokkal inkább foglalkoztatja a tárgyalások kimenetele, mint az amerikaiakat: bár a szakszervezetek és ipari érdekvédelmi szervezetek kialakították álláspontjukat, a közvéleményt hidegen hagyja az egyezmény.

„Az amerikai egyezmény mellett érveket felsorakoztató Fidesz-álláspont azért is érthetetlen, mert az MSZP-vel közösen szavazták le azt a javaslatot is, amely megakadályozhatta volna, hogy a multik felvizezzék az amerikainál szigorúbb európai környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági jogszabályokat” – írta publicisztikájában Szabó Anna.

Az Atlanti-óceán túlsó partjainál a TTIP-t elhomályosítja egy másik betűszó, a tizenkét ország között létrehozandó Csendes-óceáni Partnerséget jelölő TPP. Ez év végén, illetve a jövő év elejére el kell dőlnie, mit tud kezdeni Barack Obama a június végén aratott „győzelmével”. Az elnököt ugyanis alig egy hónapja kereskedelemösztönzési felhatalmazással ruházta fel az amerikai törvényhozás, ezáltal gyorsított ütemű eljárásban hagyhatja jóvá a kongresszussal a nemzetközi kereskedelmi szerződéseket. Erre a jogosítványra Obamának elsősorban a Csendes-óceáni Partnerség felpörgetése miatt volt szüksége, de könnyen elképzelhető, hogy a transzatlanti tárgyalások vonatkozásában is ilyen jóváhagyási jogot kér magának. Ugyanakkor a jó ideje sürgetett TPP esetében sem születhet megállapodás varázsütésre, jelzésértékű, hogy a tárgyalások már 2005 óta húzódnak.

A The Wall Street Journal szerint az ázsiai kereskedelmi relációk Kína kihagyásával történő felélénkítése lehet Barack Obama legfontosabb 2016 utáni hagyatéka, a külön szenátusi felhatalmazásra az Egyesült Államok 44. elnökének pedig azért volt szüksége, mert több, a TPP-ben részt vevő ország, így Japán és Kanada már korábban jelezte, csak akkor hajlandó tárgyalni, ha Obama megkapja ezt a kereskedelemösztönzési privilégiumot.

Az intézkedést a demokrata Obama mellett elsősorban a törvényhozásban többségben lévő republikánusok kongresszusi vezetői pártolták, ellenben saját pártjának számos tagja ellenzi. Sokan attól tartanak, hogy a megállapodások miatt amerikai munkahelyek szűnhetnek meg, és elmélyülhetnek a jövedelmi egyenlőtlenségek. Elemzők szerint a világ GDP-jének 40 százalékát felölelő TPP 300 milliárd dollárral növelné a résztvevő országok kibocsátását, s egyúttal Kína mozgásterének szűkítésére irányul: míg Peking nem tagja, az egyezmény részesévé válhat számos olyan kelet-ázsiai ország, amelynek kapcsolata az utóbbi években megromlott vele.

Magyarország már korábban nemet mondott a génmódosított (GMO) növények termesztésére, ennek ellenére a GM-szója továbbra is takarmány-alapanyag maradt. A minap megalakult GMO-mentes Magyarországért Egyesület ezért mindent megtesz, hogy megváltozzék ez a helyzet, és a gazdaságok inkább magyar, génmódosítás-mentes szóját használjanak – hangzott el a társaság bemutatkozó sajtótájékoztatóján. – Magyarország számára alaptörvényben rögzített kötelezettség a génmódosított élelmiszereknek és takarmányoknak a piacról való kiiktatása – emelte ki lapunknak a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Nagy István emlékeztetett arra: Magyarország kitiltotta a génmódosított anyagokat a termesztésből, a cél azonban, hogy először a hús, a tej, a tojás, a hal és a méz váljon GMO-mentessé, majd a lehető legtöbb élelmiszer, s legkésőbb a jövő év januárjától védjegy tanúsítsa az üzletekben az áruk mentességét. Az egyesület megalakulása történelmi lépés Nagy István szerint, éppen indulhatnak ugyanis a részletes tárgyalások a génmódosított élelmiszerek és takarmányok nemzeti szintű korlátozásáról és tiltásáról.

– A legszerencsésebb, ha a piaci szereplők is javaslatokat tesznek a génmódosított termékek érdekében – mondta lapunknak Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója. A cég már csaknem egy éve dolgozik a GMO-mentes takarmányozás ügyén a másik alapító Mezőfalvai Zrt.-vel együtt, és komoly eredményeik vannak. Az induláskor 11 tagból álló egyesület iránt óriási az érdeklődés, a létszám hamarosan többszörösére bővülhet, ebből a termelők és a fogyasztók csak profitálhatnak.