Eredetileg még ez év végéig szerette volna nyélbe ütni az Egyesült Államok a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezményt (TTIP), az egyébként is optimista forgatókönyvet azonban alaposan átírta, hogy jött közben egy félidei választás, amelyen leszerepeltek a kormányzó demokraták, s a képviselőházhoz hasonlóan a szenátusban is többségbe kerültek a republikánusok. Ezek után borítékolhatóan további két-három év még, mire megszületik a megállapodás. Több mint két esztendővel ezelőtt kezdődtek a tárgyalások, a vámok lebontásában az Európai Bizottság 2013 tavaszán 90 százalék feletti, addig az Egyesült Államok 60 százalék körüli ajánlatot tett. Azóta közeledtek az álláspontok, de partnerségről egyelőre szó sincs.
Bár az uniós tagországokban, így Magyarországon is megtekinthetők a tengerentúli féllel folytatott tárgyalások jegyzőkönyvei, mégis a transzparencia hiányára panaszkodik az EU-tagállamok többségéhez hasonlóan hazánk is. Az európai oldalon a magyar érdekképviseletet Mikola István vezeti. A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára szerint kimutatható nemzetgazdasági hasznot a megkötéstől számítva legalább hat-nyolc, de inkább tíz év múlva hozhat a TTIP. A hatástanulmányok szerint a GDP akár 0,4-0,5 százalékkal is emelkedhet, egyúttal húszezer új munkahelyet teremthet az egyezmény. E témában idehaza már a 49. tárgyalást folytatta le a napokban az államtitkár, a szakmai szervezetek után immár a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztet.
Csaba László közgazdász lapunknak kifejtett álláspontja szerint a TTIP azért kardinális jelentőségű, mert a Kereskedelmi Világszervezettel való tárgyalás Dohában elakadt, a fejlődő országokon pedig egy protekcionista hullám söpör végig, velük nem lehet megállapodni. Az egyetemi tanár állítja, az Európai Unión belül főleg a franciáknak vannak fenntartásaik, a magyar iparágak képviselőinek pedig a versenyhátránytól való félelem helyett a lehetőségeket kellene kiaknázniuk.