Nem minősítette fel Magyarországot a Moody’s

Volt, aki meglepődött, de elemzők szerint még mindig kockázatosnak tartják Magyarországot.

A globális pénzügyi válság után életbe léptetett EU-szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott és Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket európai uniós államadósok esetében.

Nem kötelező azonban, és nem is feltétlenül bizonyos ezeken a napokon a menetrendben szereplő államadós-osztályzatok vagy az osztályzatokra érvényes kilátás módosítása, ahogy a Moody’s sem hajtott végre az idei évre kitűzött első és második felülvizsgálati időpontban hitelminősítői lépést Magyarország esetében. A kitűzött időpontok csak azt jelzik, hogy ha a hitelminősítők indokoltnak látják valamely minősítési lépés végrehajtását, azt – előre nem látott, nagy horderejű, azonnali felülvizsgálatot igénylő fejleményeket nem számítva – az év mely napjain jelenthetik be.

A londoni elemzői közösségben voltak olyan várakozások, hogy a Moody’s pénteken javíthatja legalább a magyar adósosztályzat kilátását.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői az európai felzárkózó piacokra összeállított, e hétre szóló előrejelzésükben azt jósolták, hogy a Moody’s pénteken felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javítja a magyar szuverén besorolás kilátását.

A ház elemzői szerint e várakozást egyebek mellett az indokolta, hogy a közadósságráta és a külső adósságráta csökkenésével enyhült a magyar gazdaság külső sebezhetősége, emellett a bankadó csökkentése, amelyre a kormány ígéretet tett, várhatóan jót tesz a magánszektorbeli beruházásoknak és a gazdasági növekedésnek is.

A nemzetközi hitelminősítők mindazonáltal az idén már végrehajtottak pozitív lépéseket Magyarország esetében. A Fitch Ratings májusban pozitívra javította a magyar szuverén osztályzat kilátását az addigi stabilról, egyebek mellett a magyar gazdaság külső mutatóinak markáns javulásával indokolva a lépést.

A Fitch BB plusz hosszú lejáratú magyar szuverén devizaadós-osztályzata a másik két nagy hitelminősítő, a Moody’s és a Standard & Poor’s hosszú távú magyar szuverén minősítésével azonos, és egy fokozattal elmarad a befektetési ajánlású BBB sáv alsó szélétől. Ha a Fitch Ratings a pozitív kilátás megadása nyomán javítja a magyar szuverén devizaadós-osztályzatot is, ez a besorolás ennél a cégnél visszakerülne a befektetési ajánlású osztályzati kategóriába.

A Standard & Poor’s március 20-án – a nemzetközi hitelminősítői gyakorlatban viszonylag szokatlan módon, az addigi és az azóta is érvényes stabil kilátás pozitívra javítása nélkül – egy fokozattal BB pluszra javította a devizában és a forintban fennálló hosszú lejáratú magyar államadósság besorolását.

A márciusi felminősítés előtt az S&P tartotta érvényben a leggyengébb besorolást Magyarországra: a hosszú lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata ennél a cégnél addig BB volt, két fokozattal alacsonyabb a befektetési ajánlású sáv alapszintjénél, és eggyel alacsonyabb a Moody’s és a Fitch Ratings szuverén magyar besorolásánál.

A Standard & Poor’s márciusi osztályzatjavításával került a magyar államadós-besorolás mindhárom hitelminősítőnél azonos szintre.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője az MTI kérdésére kifejtette: a háttérben az államadósság magas szintje mellett az áll, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóságát kétségesnek tartják a szakértők. Szintén hozzájárulhatott a lépéshez, hogy jelentős a vállalati különadóra támaszkodó állami bevétel, amely versenyképességi szempontból kedvezőtlen.

Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője szerint meglepő a Moody’s döntése, mert a magyar gazdaság mutatói alapján legalább az adósságbesorolás kilátásának javítása lett volna indokolt. Az, hogy a Moody’s nem hajtott végre felülvizsgálatot, jelzi, hogy még mindig középtávú nehézségeket feltételeznek a magyar piacon – mondta.

Hozzátette: a magyar gazdaságpolitika a régióban meglehetősen speciális, több intézkedésnek – így például a bankadó, szektoradók – negatív hatása lehet, lefelé húzva a középtávú növekedést, mivel kisebb lesz a tőkevonzó képesség, valamint a beruházási és a hitelezési hajlandóság, ami áttételesen hat az adott gazdaság adósság-visszafizető képességére.

Mint elmondta: Magyarországon a beruházási ráta a tavalyi uniós finanszírozási csúccsal és választási év végével már most esik, erre hivatkozhatnának a hitelminősítők, de ettől függetlenül kedvezőbb döntésre számított a piac. 2012 végére megvalósult a költségvetési kiigazítás az országban, aminek számos fronton látszik az eredménye.

Kifejtette: az államadósság ha lassan is, de csökken, a külső egyensúlyban óriási többlet van és Magyarország külső adóssága elképesztő ütemben zuhan. Csaknem két éve pedig dinamikus növekedés van a magyar gazdaságban.

Az elemző szerint a piac már régen megelőlegezte Magyarország felminősítését, titkon sokan abban reménykedtek, hogy erre már a mostani felülvizsgálat alkalmával sor kerül. Annak ellenére, hogy a Moody’s egyelőre nem változtatott a magyar besoroláson, még az idei év második felében lehet számítani arra, hogy Magyarország visszakerül a befektetésre ajánlott kategóriába – tette hozzá.

A piacok már rég beárazták Magyarországot a befektetésre ajánlott kategóriába – mondta Lentner Csaba közgazdász szombaton az M1 aktuális csatorna műsorában. Lentner hangsúlyozta: a magyar gazdasági növekedés tartós, az államadósság folyamatosan csökken, így nem véletlen, hogy Magyarország kilátásait mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő a pozitív tartományban tartja.