De ki fog itt jövőre kéményt seperni?

Egyre nagyobb a bizonytalanság a kéményseprési iparágban. A vállalkozók ugyanis nem tudják, meddig működhetnek a lakossági piacon.

Perközösséget alkot, és az Alkotmánybírósághoz, majd a brüsszeli bírósághoz fordul a hazai kéményseprő-vállalkozások zöme, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el az új, úgynevezett kéményseprési törvényt. A 47 perre készülő kéményseprőcég több más mellett a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a bíróságokon – ismételte meg korábbi lapunknak adott nyilatkozatát Leikauf Tibor. Hozzátette: a készülő jogszabály azzal, hogy ellehetetleníti a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozókat, mintegy 1500 ember munkáját veszi el, elfogadható magyarázat, illetve indok nélkül.

Az adófizetők zsebét ugyanakkor alaposan megterhelheti az intézkedés. Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése jelenleg 6-7 hónapot tart, és az ilyen oktatások költsége a szakmai számítások szerint eléri a személyenkénti kétmillió forintot. Így a képzés jelentős összegű közpénzt emészt majd fel. Ehhez pedig hozzáadódik majd a sepréshez és az egyéb feladatokhoz szükséges eszközök, mérőberendezések beszerzése és a logisztikai rendszerek, például az ügyfélszolgálati irodák kialakítása is, ami további 6-6,5 milliárd forint kiadással járhat. Így az adófizetőknek összességében akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás. Ebbe az összegbe pedig azok az adófizetők is „beszállnak” majd, akiknek nincs is kéményük.

A kormányzat március 10-én nyújtott be törvény módosító javaslatot arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem vegye át a lakossági kéményseprési közszolgáltatást. A törvény tervezet eredeti változata novembertől ingyenessé tenné a háztartások kéményeinek a kitisztítását.

Miközben zajlik az ágazat teljes átalakítása, a hatóságok idén januártól újabb teendőket írtak elő a kéményseprőknek. Az év elejétől ugyanis négy újabb szolgáltatást – levegőutánpótlás-ellenőrzést, szén-monoxid-mérést, gázbiztonsági felülvizsgálatot, illetve kazán-füstcső tisztítást – kell elvégezniük a vállalkozóknak. Mivel ezen munkák díjszabása nincs benne az árszabályozó rendeletben, a pluszdíjakkal kiegészíthetik a cégek az eddigi bevételeiket. Ez azonban csak minimális többletbevételt jelent a vállalkozóknak, ami csak a túlélésre elegendő.

Amint arról beszámoltunk: a szakág nem most került válsághelyzetbe. Az utóbbi évek során ugyanis több csapást mértek a kéményseprő szakmára a jogalkotók. Először 2013 januárjában érték el a megszorítások az üzletágat, amikor az első rezsicsökkentés keretében átalakították a díjrendszert. A következő érvágás 2013 májusában következett be, ekkor a korábbi 4000 forintról 2000 forintra csökkentette a szakhatóság a seprési tarifákat. 2013 júniusában újabb tíz- százalékos díjlefaragást írt elő a kormány a kéménytisztítással foglakozó vállalkozóknak. A kegyelemdöfést pedig a seprést végző cégek bevételeinek a 2014. márciusi megfelezése adta meg a cégeknek. Ezt úgy érte el a kormányzat, hogy a kötelező lakossági kémény felülvizsgálatok számát kettőről évi egyre mérsékelte.

A kormányzati intézkedések miatt tavalyelőtt, illetve a múlt évben számtalan kéményseprő-vállalkozás jutott csődbe. Helyükre kényszerkijelöléssel választottak szolgáltatókat az önkormányzatok, illetve a katasztrófavédelem. Ám mostanra kiderült: sokszor ez a megoldás sem működőképes, mert a kiválasztottak jelentős hányada is csőd közeli állapotba került.