Perközösséget alkot, és az Alkotmánybírósághoz, majd a brüsszeli bírósághoz fordul a hazai kéményseprő-vállalkozások zöme, ha a parlament a jelenlegi formájában fogadja el az új, úgynevezett kéményseprési törvényt. A 47 perre készülő kéményseprőcég több más mellett a szabad vállalkozáshoz fűződő jogát próbálja majd megvédeni a bíróságokon – ismételte meg korábbi lapunknak adott nyilatkozatát Leikauf Tibor. Hozzátette: a készülő jogszabály azzal, hogy ellehetetleníti a kéménytisztítással foglalkozó vállalkozókat, mintegy 1500 ember munkáját veszi el, elfogadható magyarázat, illetve indok nélkül.
Az adófizetők zsebét ugyanakkor alaposan megterhelheti az intézkedés. Egy-egy kéményseprő megfelelő szakmai képzése jelenleg 6-7 hónapot tart, és az ilyen oktatások költsége a szakmai számítások szerint eléri a személyenkénti kétmillió forintot. Így a képzés jelentős összegű közpénzt emészt majd fel. Ehhez pedig hozzáadódik majd a sepréshez és az egyéb feladatokhoz szükséges eszközök, mérőberendezések beszerzése és a logisztikai rendszerek, például az ügyfélszolgálati irodák kialakítása is, ami további 6-6,5 milliárd forint kiadással járhat. Így az adófizetőknek összességében akár 8-9 milliárd forintjába is kerülhet a váltás. Ebbe az összegbe pedig azok az adófizetők is „beszállnak” majd, akiknek nincs is kéményük.
A kormányzat március 10-én nyújtott be törvény módosító javaslatot arról, hogy az önkormányzatoktól a katasztrófavédelem vegye át a lakossági kéményseprési közszolgáltatást. A törvény tervezet eredeti változata novembertől ingyenessé tenné a háztartások kéményeinek a kitisztítását.
Miközben zajlik az ágazat teljes átalakítása, a hatóságok idén januártól újabb teendőket írtak elő a kéményseprőknek. Az év elejétől ugyanis négy újabb szolgáltatást – levegőutánpótlás-ellenőrzést, szén-monoxid-mérést, gázbiztonsági felülvizsgálatot, illetve kazán-füstcső tisztítást – kell elvégezniük a vállalkozóknak. Mivel ezen munkák díjszabása nincs benne az árszabályozó rendeletben, a pluszdíjakkal kiegészíthetik a cégek az eddigi bevételeiket. Ez azonban csak minimális többletbevételt jelent a vállalkozóknak, ami csak a túlélésre elegendő.
