Nem tudják a kéménysepréssel foglalkozó vállalkozók, hogy meddig folytathatják a tevékenységüket a lakossági piacon, az önkormányzatok mikor mondják fel a velük kötött szerződéseket, és az ügyfeleiket milyen szervezet veszi majd át – nyilatkozta lapunknak a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke. Leikauf Tibor elmondta: az eredeti tervek szerint ősszel kerültek volna át a katasztrófavédelemhez a kéménytisztítási feladatok a kéményseprő vállalkozóktól.
A parlament előtt lévő újabb törvénytervezetben viszont az szerepel, hogy január elejétől kapja meg a feladatot a katasztrófavédelem. Ez azonban már ugyancsak nem valósulhat meg, miután a kéményseprőknek fél év felmondási idő jár. Így ha ősszel elfogadja a parlament a törvénytervezetet, és az önkormányzatok szerződésbontásra kényszerülnek, a féléves felmondási idő csak tavasszal jár le.
A szakma bizonytalanságát tovább növeli, hogy néhány hete Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a kéményseprést központosítani tervezik és általános állami szolgáltatássá minősítik majd. A kormány tervei szerint az országban négy-öt nagyobb állami társaság fog működni.
Az államtitkár szavai nehezen értelmezhetők – vélik hozzáértők –, mert Fónagy több állami társaságról és nem a törvénytervezetben szereplő katasztrófavédelemről beszélt, mint a jövő kéményseprőiről. Emellett a politikus 10-12 milliárdosra tette a kéményseprési piac nagyságát, miközben az iparág a szakértők szerint jelenleg csupán évi 6,5 milliárd forint körüli forgalmú.
Leikauf Tibor megerősítette: a kéményseprés tervezett ingyenessé tétele évente az átlag fogyasztóknak mindössze 1500–2000 forint megtakarítást hoz majd. A szakember megjegyezte, hogy egyes háztartások a 2013-as első rezsicsökkentési hullám óta a seprési díjon összesen csupán 260 forint körüli összeget spóroltak meg. Vagyis a lakosságnak minimális kiadás mérséklődést hoz a kéményseprési rendszer átalakítása, miközben a vállalkozókat tönkreteszi az átszervezés.
