Az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében a csoport – a közlésük szerint mintegy hétezer embert számláló Facebook-közösséget és a 32 ezer károsultat képviselő szervezet – inkorrektnek nevezte a kártalanításról eddig megjelent tájékoztatást. Megfogalmazásuk szerint a „hivatalos szervek információi alapján a médiában közzétett közlemények téves értelmezése hamis színben tünteti fel a Quaestor-ügy egyes részleteit, ezzel jelentősen torzítva a valóságot”.
A csoport szerint a Beva (Befektető-védelmi Alap) által működtetett QKKA (Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja) nem tartja be a hatályos törvényt. Azt írták: a kötvények kárrendezésére vonatkozó Quaestor-törvény jelenleg is hatályos, miután a törvény felfüggesztésére a magyar jogrendszerben kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult, amely ezt a „mai napig nem tette meg, mert senki nem is kérte”. Így a QKKA egy hatályos törvényt nem tart be – fogalmaztak.
Azzal a megállapítással kapcsolatban, hogy QKKA-nak sem az MNB-től a törvény által meghatározott gyorshitel, sem a pénzpiacról nem áll rendelkezésére a kárrendezéshez szükséges teljes összeg, megjegyzik, a hitelfelvételt az akadályozza, hogy a jogalkotó a Quaestor-törvényben az ilyen alapoknál megszokottól eltérően nem az állami „készfizető kezességet”, csupán a „kezességet” írta elő az állam számára. Ez pedig nem elegendő garancia a pénzpiaci szereplőknek, a probléma azonban törvénymódosítással vagy a kormány saját hatáskörben hozott döntésével azonnal orvosolható – jegyezték meg.
Kifogásolják azt is, hogy a károsultak – a csoport megállapítása szerint – mindeddig semmilyen garanciát vagy írásbeli ígéretet sem kaptak egyetlen hivatalos szervtől sem arra, hogy a kártalanításuk minden fenti körülmény ellenére a vállalt határidőre meg fog történni.
A csoport úgy véli, hogy a Beva azért fizetett ki eddig „csak 88 milliárd forintot” a károsultaknak, mert nem a törvények szerint kezdte meg a kötvényesek kártalanítását. Megjegyzik azt is, hogy az eddigi kifizetések nem jelentik azt, hogy a kártalanítás hatmillió forintig maradéktalanul megtörténik minden károsultnál. A Quaestor-ügyfelek jelentős hányada (például a Quaestor Pénzügyi Tanácsadóval szerződött összes ügyfél) egyetlen forint kártérítést sem kapott, és a kötvényesek is csak a befektetéseik töredékéhez jutottak hozzá – írták.
Azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy a kötvényeket kibocsátó vállalkozás tulajdonosai a Quaestor Financial Hrurira Kft. végelszámolását kérvényezték a cégbíróságtól, amivel a csoport szerint megkísérlik a céget egyszerű eljárással megszüntetni, annak ellenére, „hogy ez a cég a botrány története során négy alkalommal jelentett kamu csődöt önmaga ellen, a szerepe nyilvánvalóan jelentős az ügyben, és mégsem áll semmilyen hatósági zár alatt”.
Az MNB legutóbbi tájékoztatása szerint a 32 ezer Quaestor-károsult túlnyomó többségének, 27 233 ügyfélnek augusztus 5-ig kifizették a jogszabály szerint járó kártalanítási összeget a Bevából, a további kártalanításra a QKKA-ból az Alkotmánybíróság (Ab) döntése után kerülhet sor. A Beva a Quaestor-károsultak jóval több mint háromnegyedének több mint 75,3 milliárd forintot fizetett ki augusztus elejéig, amelyhez a szükséges likviditást az MNB hitele biztosította. Az OTP-nek átutalt 75,3 milliárd forintból az érintettek 53,5 milliárd forintot vettek fel eddig. A Beva által maximálisan kifizethető hatmillió forintos kártalanítási összeget a károsultak mintegy 15 százaléka, 4760 ügyfél kapta meg. Három- és hatmillió forint közötti kártalanításra 6046 károsult volt jogosult, több mint 25 milliárd forint összegben. Hárommillió forint alatti kártalanítási összeget pedig 16 427 fogyasztó számára fizetett ki a Beva – mondta el Fülöp Zsuzsanna, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője az MTI-nek kedden.
A szóvivő hozzátette, hogy a Beva a tőkepiaci törvény szerint kizárólag a tagsággal rendelkező szolgáltatók ügyfeleit tudja kártalanítani, így a jelenlegi – maximum hatmillió forintig terjedő és eddig több mint 27 ezer ügyfél felé teljesített – kifizetés a Quaestor Értékpapír Kereskedelmi Zrt.-vel szerződött fogyasztókat érinti. A további – hatmillió forint feletti – kártalanításra és a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-vel szerződött 497 ember kifizetésére a külön jogszabály szerinti Quaestor-alapból az Alkotmánybíróság döntését követően kerülhet sor.
A Quaestor Értékpapír Zrt. tevékenységi engedélyét a jegybank március 10-én függesztette fel részlegesen, előző este a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből 150 milliárd forint fiktív kötvénykibocsátás lehet. A kötvényeket a csoport értékpapír-kereskedő cége forgalmazta.
Júliusban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára az MTI-vel azt közölte, a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja jelezte, hogy az alkotmánybírósági eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem a Magyar Nemzeti Banktól, sem a piacról, így egyelőre nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket.
