A költségvetés általános forgalmi adóból származó bevételei az idei első félévben folyamatosan emelkedtek: 2015. június 30-ig 1486,5 milliárd forintnyi áfa folyt be, amely 103,5 milliárd forinttal, 7,5 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos időszakának eredményét. Ennek hátterében több egyéb ok mellett azon intézkedések is meghúzódnak, amelyeknek célja a feketegazdaság méretének csökkentése, az áfával kapcsolatos visszaélések visszaszorítása volt. Közülük a legfontosabbak az online pénztárgéprendszer bevezetése, a hatóság eszköztárának bővítése, valamint a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos bejelentési kötelezettséget megteremtő elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer kiépítése volt.
Mindezek hatása együttesen érhető tetten abban, hogy az áfabevételek a gazdasági körülmények által indokoltnál jobban emelkednek. Azt viszont aligha lehet pontosan kideríteni, hogy melyik tényező mennyit nyom a latban. Az összesített adatokból egyedül az látszik, hogy a működő online pénztárgéppel rendelkező bevallók 2014-es belföldi forgalma 5,2 százalékkal, míg belföldi beszerzése 3,4 százalékkal haladta meg a bázisidőszakot. Ez a különbség mindenképpen a piac fehéredésére utal. Ugyancsak ezt jelzi az is, hogy míg ebben az időszakban a befizetendő adó 10,5 százalékkal emelkedett, addig a visszaigényelhető adó 13,5 százalékkal a bázisszint alatt alakult.
Az online pénztárgéprendszer bevezetését még 2012 októberében jelentették be, az érdemi kiépülés viszont csak 2013 végén kezdődött meg. Tavaly januárban nagyjából 10 ezer gép volt bekötve az adóhatósághoz, augusztusra pedig már 180 ezer. Az adóbevételek már ekkor növekedtek. „Egyértelmű, hogy ennek volt hatása a piacra, viszont azt nem tudjuk, hogy pontosan mekkora” – erősíti meg az adóhatóság válaszából is kiderülő információt Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Hozzáteszi, hogy míg a forgalomra vonatkozó adatok egyik része a NAV-tól érkezik, addig a másik fele a KSH-tól. A statisztikai hivatal reprezentatív minta alapján becsült adatokkal dolgozik, ami az adóhatóságiakhoz hasonlóan növekedést mutatott tavaly.
Viszont a növekvő számokkal ez esetben is vigyázni kell, lévén a KSH csak a kiskereskedelem tiszta forgalmát méri, tehát azt, amiről nyugtát is adnak. Tavaly ebben mérték az 5 százalék körüli emelkedést. Idén is folytatódó növekedést mutatnak a számok, viszont kérdés, hogy mi miatt. Egyrészt az emberek fizetése is nőtt, emiatt többet költhettek, másrészt eleve több nyugtát kaptak vásárlásaikról. „Mondok erre egy egyszerű példát. Fogjuk a pénztárcánkat és elmegyünk a boltba vásárolni. Tavalyelőtt még csak 100 forint volt benne, tavaly viszont már 105. Ugyanakkor nyugtát 2013-ban még csak 80 forintról kaptunk, 2014-ben már 90 forintról, idén még többről. Nyilván a számok nem pontosak, azokkal csak azt akarom érzékeltetni, hogy feketézés azért még ma is van” – mondja Vámos. Hozzáteszi, hogy ebből kiindulva azt még az elemzők is csak becsülni tudják, hogy az a 10 forint, ami a KSH növekedési adatában megjelenik, mennyire adódik abból, hogy nőttek a fizetések, és mennyire abból, hogy több nyugtát kapnak az emberek. Hasonlóan nyilatkozott több piaci forrásunk is: mint mondják, a statisztikai hivatal által mért forgalomnövekedésben jelentős súlya van annak, hogy ma már ténylegesen is mérni lehet a fogyasztást. Azaz nem a növekedés volt nagy, hanem a forgalom vált jobban mérhetővé.
Jelzésértékű az is, hogy a KSH szerint 2015 januárjában 8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. „Nyilván a reálkeresetek nem nőhettek ebben a hónapban 8 százalékkal, hiszen az első idei fizetések csak februárban érkeztek. Emiatt ez esetben egyértelmű, hogy az emelkedés az online pénztárgép gazdaságtisztító hatásának köszönhető. Ezt abból lehet levezetni, hogy 2014 januárjában még kevés gép volt bekötve az adóhatósághoz, akkor még nagyobb arányban csalhattak a nyugtákkal, 2015 januárjában viszont már minden pénztár be volt kötve, a csalások száma nagyban visszaszorult” – magyarázza a főtitkár. Árulkodó az is, hogy a gépeket 2014-ben fokozatosan kötötték be, a fogyasztási adatok növekedési üteme pedig 2015-ben ezzel fordított arányban csökkent: év elején még 8 százalékos volt, májusban 4,4 százaléknál tartott. Tehát ahogy tavaly egyre több pénztárat bekötöttek, úgy adtak egyre több nyugtát, emiatt pedig nőtt a bázis értéke. Az idei növekedés most ehhez képest egyre kisebb. Ez is utalhat a fokozatos tisztulásra. Piaci forrásaink azt is sejtetik, hogy az online pénztárgépek bevezetése inkább a kisebb üzletek tényleges forgalmát tette jobban láthatóvá: a hipermarketeknél korábban sem fordult elő, hogy ne adtak volna számlát. Ügyeskedések persze ott is lehettek, de nem ilyen jellegűek.
Az online pénztárgépek mellett a gazdaságfehérítés másik fontos eszköze az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer, ami az adóhatóság eddigi tapasztalatai alapján szintén beváltotta a hozzá fűzött reményeket, visszaszorította az „utaztatásos” áfacsalásokat. Az Ekáer bevezetése óta a NAV közel 40 ezer esetben végzett közúti ellenőrzést. Ezek elsődleges célja az „ellenőrzöttség és az ellenőrizhetőség” tudatának fenntartása, a jogkövetésre való ösztönzés volt, nem pedig a minél nagyobb összegű mulasztási bírság kiszabása, az adókülönbözet megállapítása.
Az adóhatóság pontos adatokat ugyan nem közölt a vizsgálatokról, de annyit elárult, hogy a köztartozásmentes adatbázisban szereplő adózók száma folyamatosan nő: az év első felében az előző év azonos időszakához képest háromszoros volt az emelkedés.
A visszajelzések arról is tanúskodnak, hogy egyes ágazatokban – tipikusan ilyen a húsipar, az építőipari alapanyagok kereskedelme és az acélipar – átmeneti áruhiány, illetve áremelési kényszer lépett fel amiatt, hogy a korábban ismeretlen vagy igazolatlan eredetű áruként, számla és egyéb bizonylatok hiányában beszerzett termék már csak igazoltan, dokumentáltan szerezhetők be. Azaz muszáj utánuk adót is fizetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy míg a tisztességesen adózók piaci pozíciója erősödött, a csalók versenyelőnye csökkent.
A gazdaság fehérítését az online pénztárgépek és az Ekáer rendszer hatásai mellett preventív ellenőrzések is segítették: az adóhatáság az idei első félévben 20 százalékkal több ilyen jellegű vizsgálatot végzett, mint az előző év hasonló időszakában.
A fordított adózás bevezetése a vas- és acélipari szektorban ugyancsak beváltotta a hozzá fűzött reményeket, segítette a szektor tisztulását. Az adóhatóság szerint pozitívum az is, hogy a jelek szerint nem kell tartani a szektor áfacsalásainak más termékkörökre történő átterelődésétől. Erről viszont más véleményeket is hallani, melyek szerint ennek a változásnak igazán komoly hatása azért nem lehet, mert csak egy szűk területen csökkentette a visszaélési lehetőségeket. Másrészt bőven akadnak olyan adócsalók, akik rögtön más terepre mentek. Ahol ez a változás pozitívan csapódott le, az a gabona és takarmányfélék kereskedelme, ahol a váltás mindenképpen nehezebb.
A csalások számát egyéb módszerekkel is igyekeznek visszaszorítani. Ilyen az is, hogy idén januártól változott az áfabevallás beadási gyakoriságára vonatkozó szabályozás: e szerint a jogelőd nélkül alakult adózóknak a bejelentkezés évében, valamint az azt követő évben havonként kell áfabevallást benyújtaniuk. Ez azt a célt szolgálja, hogy az adóhatóság rövidebb időn belül átfogóbb képet kaphasson az újonnan induló gazdasági társaságok tevékenységéről, így hatékonyabban és gyorsabban lefülelhesse az eleve csalárd célból létrehozott vállalkozásokat, több adatot nyerjen a kockázatelemzési eljáráshoz.
Más területen is történtek lépések. Az utóbbi időben például egyre gyakrabban volt tapasztalható, hogy belföldi cégek annak érdekében, hogy megszabaduljanak köztartozásuktól, azonos tulajdonosi háttérrel létrehoztak egy jellemzően szlovákiai vállalatot, majd azzal nem sokkal később úgy egyesültek, hogy a szlovák társaság lett a magyarnak a jogutódja. Ezzel párhuzamosan a belföldi cég megszűnt. Emiatt az adóhatóságnak már öt munkanapon belül vissza kell jeleznie a cégbírósághoz a cégek egyesülésének és szétválásának bejegyezhetőségével kapcsolatban. Így ha szükséges, bármely külföldi társasággal egyesülni szándékozó céget még a fúzió előtt ellenőrizni tudnak.
