A kínai méz Európai Unióból való kitiltása a célja annak a nemzetközi tüntetésnek, amelyet október 30-án tartanak kaposvári méhészek kezdeményezésére Brüsszelben. Az EU-importőröktől bekért kínai mézminták Debreceni Egyetemen végzett teljes körű vizsgálatát követően kiderült ugyanis, hogy ezek egyáltalán nem tartalmazzák azokat az összetevőket, amelyek minden mézben jelen vannak (flavonoidok, mikro- és makro elemek, fenolos komponensek), ez pedig egyértelmű bizonyíték arra, hogy iparilag előállított termékekről van szó – hangsúlyozta Takács Ferenc, a tüntetés főszervezője, a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesületének tagja csütörtöki sajtótájékoztatóján. A demonstrációval az az elsődleges céljuk, hogy az EU megfelelő szervezete indítson azonnali, tudományos alaposságú vizsgálatot a kínai importmézekkel kapcsolatosan annak megállapítására, hogy valódi mézről beszélhetünk-e.
A tüntetéssel céljuk továbbá, hogy felhívják a fogyasztó figyelmét arra, hogy brémai laborban végzett vizsgálatok kimutatták, a magyar polcokon található mézek többsége EU és EU-n kívüli mézkeverék megjelöléssel forgalomba hozott, Kínából származó termék, vagy onnan származó termékkel kevert méz. Kísérleti nyulak vagyunk mi, európai polgárok? – tette fel a kérdést Takács. Mint mondta, bár a kínai méz egészségre nem káros, de nincsenek meg benne azok az egészséges összetevők sem, amiért fogyasztjuk a mézet. A beáramló termék a fogyasztók megtévesztésével rontja a jó minőségű, valódi kézművesméz előállítóinak piaci pozícióit, és veszélyezteti a magyar méhészek megélhetését.
Sok, piacára igényes ország már kitiltotta a minőségi méz árának feléért árult kínai mézet, és öt éven keresztül az Európai Unió sem engedélyezte az importját, miután 2002-ben kiderült, hogy az onnan érkező áru olyan veszélyes antibiotikummal van szennyezve, amely bizonyos genetikával rendelkező embereknél akár halálhoz is vezethet. Évekkel később újra szabad utat engedtek brüsszeli demokraták a Kínából érkező silány terméknek – tette hozzá az MNO-nak nyilatkozva. A méhész szerint a kínai méz mesterséges kotyvasztás eredménye, ami nagy élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, mert mint mondta, „mi van, ha a főzőmester eltéveszti a receptet, és valami méreg kerül a mézbe”.
Sajnos az EU-szabályozás Kínának kedvez azzal, hogy a jelölési szabályok mézkeverékeknél lehetővé teszik, hogy a fogyasztói csomagoláson ne jelenjen meg a pontos eredet, ezzel a lehetőséggel a mézkiszerelők vissza is élnek – emelte ki Takács. Miközben tehát óriási mennyiségben (70 ezer tonna évente) áramlik be a kínai méz az Európai Unióba, egyetlen olyan üveget sem találni az EU-ban, amelyen fel lenne tüntetve, hogy az kizárólag kínai mézet vagy kínai mézet magában foglaló mézkeveréket tartalmaz. A jelenlegi szabályozás szerint az üvegeken mindössze annyit kötelező feltüntetni, hogy az adott termék az Európai Unión belülről vagy kívülről származik. A tüntetők ezért Brüsszelben követelik majd az importmézre vonatkozó jelölési szabályok pontosítását is.
Takács szerint az említett vizsgálatokon túl a kínai méz valódiságával kapcsolatban felmerülő kétséget támasztja alá az a statisztikai adat, miszerint Kína annyi mézet (évente 462 ezer tonna) termel, mint az amerikai kontinens valamennyi nagy méztermelő állama (Argentína – 76 ezer tonna, Brazília, Mexikó, USA –67 ezer tonna, Kanada) és az EU összesen. Figyelembe véve, hogy Kína területének nagyobbik fele száraz, sivatagos, méhészeti tevékenységre alkalmatlan, ezt a mennyiséget megtermelni a szakértő szerint lehetetlen.
A kialakult helyzetért Takács szerint a kínai előállítókon túl az európai mézcsomagolók is felelősek, akik tisztában vannak azzal, hogy miből van a kínai méz, mégis felhasználják, valamint brüsszeli demokraták és azok az üzleti résztvevők, akik számára ismert a probléma, mégis kínai mézet juttatnak a fogyasztók asztalára. Ezzel viszont nemcsak a fogyasztókat csapják be, de óriási károkat okoznak a magyar méhészeknek (az ágazat 15 ezer családnak ad megélhetést) is, akik nem tudják felvenni a versenyt az olcsón előállított kínai termékkel.
Október 30-án az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Budapesten tüntet egy hipermarket előtt. A demonstráció céljai megegyeznek a brüsszeli akcióéval – mondta Mészáros László, a szervezet elnöke.
Amitől az uniós csatlakozáskor a magyar méhészek féltek, most megvalósult: mindenkit villámcsapásként ér, hogy a hazai polcokon – magyar mézkiszerelők által üvegbe töltött – kínai mézet lehet többnyire kapni – értékelte az MNO-nak a laborvizsgálat eredményeit egy szakmai körökben jártas és a mézpiac korábbi és mai helyzetét jól ismerő informátorunk. Szerinte mindenekelőtt meg kell változtatni a szigorúbb szabályozás érdekében az élelmiszerkönyv ide vonatkozó passzusát. Ezt már tíz évvel ezelőtt is kérték, de akkor a döntéshozók arra hivatkoztak, hogy lehetetlen az élelmiszerkönyv módosítása. Ennek ellenére – mint mondta – azóta mégis módosították, miután az Európai Parlament tavaly májusban arról döntött, hogy nem kell feltüntetni a méz címkéjén, tartalmaz-e génmódosított organizmust. Szerinte tehát semmi akadálya nincs a szakmai egyeztetést követő módosításnak, ha azt a józan ész és a mindennapi élet megköveteli.
