„Kísérleti nyulak vagyunk mi, európai polgárok?”

A polcokon található mézek többsége mézkeverék megjelöléssel forgalomba hozott kínai hamisítvány.

Sajnos az EU-szabályozás Kínának kedvez azzal, hogy a jelölési szabályok mézkeverékeknél lehetővé teszik, hogy a fogyasztói csomagoláson ne jelenjen meg a pontos eredet, ezzel a lehetőséggel a mézkiszerelők vissza is élnek – emelte ki Takács. Miközben tehát óriási mennyiségben (70 ezer tonna évente) áramlik be a kínai méz az Európai Unióba, egyetlen olyan üveget sem találni az EU-ban, amelyen fel lenne tüntetve, hogy az kizárólag kínai mézet vagy kínai mézet magában foglaló mézkeveréket tartalmaz. A jelenlegi szabályozás szerint az üvegeken mindössze annyit kötelező feltüntetni, hogy az adott termék az Európai Unión belülről vagy kívülről származik. A tüntetők ezért Brüsszelben követelik majd az importmézre vonatkozó jelölési szabályok pontosítását is.

Takács szerint az említett vizsgálatokon túl a kínai méz valódiságával kapcsolatban felmerülő kétséget támasztja alá az a statisztikai adat, miszerint Kína annyi mézet (évente 462 ezer tonna) termel, mint az amerikai kontinens valamennyi nagy méztermelő állama (Argentína – 76 ezer tonna, Brazília, Mexikó, USA –67 ezer tonna, Kanada) és az EU összesen. Figyelembe véve, hogy Kína területének nagyobbik fele száraz, sivatagos, méhészeti tevékenységre alkalmatlan, ezt a mennyiséget megtermelni a szakértő szerint lehetetlen.

A kialakult helyzetért Takács szerint a kínai előállítókon túl az európai mézcsomagolók is felelősek, akik tisztában vannak azzal, hogy miből van a kínai méz, mégis felhasználják, valamint brüsszeli demokraták és azok az üzleti résztvevők, akik számára ismert a probléma, mégis kínai mézet juttatnak a fogyasztók asztalára. Ezzel viszont nemcsak a fogyasztókat csapják be, de óriási károkat okoznak a magyar méhészeknek (az ágazat 15 ezer családnak ad megélhetést) is, akik nem tudják felvenni a versenyt az olcsón előállított kínai termékkel.

Október 30-án az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Budapesten tüntet egy hipermarket előtt. A demonstráció céljai megegyeznek a brüsszeli akcióéval – mondta Mészáros László, a szervezet elnöke.

Amitől az uniós csatlakozáskor a magyar méhészek féltek, most megvalósult: mindenkit villámcsapásként ér, hogy a hazai polcokon – magyar mézkiszerelők által üvegbe töltött – kínai mézet lehet többnyire kapni – értékelte az MNO-nak a laborvizsgálat eredményeit egy szakmai körökben jártas és a mézpiac korábbi és mai helyzetét jól ismerő informátorunk. Szerinte mindenekelőtt meg kell változtatni a szigorúbb szabályozás érdekében az élelmiszerkönyv ide vonatkozó passzusát. Ezt már tíz évvel ezelőtt is kérték, de akkor a döntéshozók arra hivatkoztak, hogy lehetetlen az élelmiszerkönyv módosítása. Ennek ellenére – mint mondta – azóta mégis módosították, miután az Európai Parlament tavaly májusban arról döntött, hogy nem kell feltüntetni a méz címkéjén, tartalmaz-e génmódosított organizmust. Szerinte tehát semmi akadálya nincs a szakmai egyeztetést követő módosításnak, ha azt a józan ész és a mindennapi élet megköveteli.