Elveszítette a lendületet az állam

Úgy látszik, mégsem lehet olyan gyorsan keresztülvinni az energiaszolgáltatással kapcsolatos központosítást.

Lapunk több forrásból arról is értesült, hogy a távhőtársaságok államosításának az ügye is egy helyben toporog. Egyes hírek úgy szólnak, eddig még a hőszolgáltatók állami tulajdonba vonásának a koncepcióját sem sikerült kidolgozni. Holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly májusban bejelentette, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhetett volna az elmúlt évben állami érdekkörbe.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azonban arról tájékoztatott, hogy a kormányzat részéről mostanáig semmilyen tárgyalások nem kezdődtek el a polgármesteri hivatalokkal a zömében önkormányzati kézben lévő távhőtársaságok sorsáról. – Ezek a cégek évente összesen mintegy 60 milliárd forint veszteséget termelnek a kabinet által kierőszakolt rezsicsökkentések miatt. Így fenntartásuk már ma is állami támogatást igényel – jegyezte meg az elnök.

Schmidt Jenő lapunknak többször elmondta: nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert az nem javítja majd a működésük hatékonyságát. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben üzemelnek a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki, s annál több pénzbe kerülhet a fenntartásuk. Az elnök szerint valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej”-központból megoldható. Mint azt több forrásból megtudtuk: a kormányzat a szakmai szervezetekkel sem egyeztetett a távhőtársaságok jövőbeni működtetésének a módjáról.

Némely szakértő úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak az „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. A távhőágazatban lehetségeshez hasonló megoldás körvonalazódik a hulladék-szállítási szektorban. Ahol április elsejétől meg is kezdi működését a már bejegyzett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Ez a cég az ágazat szakmai koordinálásért felel majd.

Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkár a napokban közölte: a társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala. Közölte, hogy a kormány hamarosan megtárgyalja a hulladékégetési stratégiát is.

Szabó Zsolt szólt arról, hogy a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslésekkel is 13 milliárd forint veszteséggel működött, az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani. – Jelenleg a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: a tervek szerint az eddigi térfogatalapú gyűjtést átalakítják a „szennyező fizet” elve alapján tömegalapúvá.