Leállt az állami terjeszkedés az energiaszektorban. Úgy tudjuk, akár további hónapokat is késhet az állami tulajdonú ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. eredetileg decemberre ígért megjelenése az árampiacon. Az állami tulajdonú cég az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt. bekebelezésével jelent volna meg a villamosenergia-üzletágban. A szerződés azonban egyelőre nem született meg a német RWE energetikai konszern irányítása alá tartozó Elmű-Émász társaságcsoport és az ENKSZ között. Holott a kormány határozott ígértet tett arra, hogy az Elmű Nyrt. és az Émász Nyrt. több mint kétmillió budapesti, főváros környéki, illetve észak-magyarországi fogyasztója január elejétől már az állami cég fogyasztója lesz. Iparági forrásaink szerint az ügylet lezárását a kormányzat elbizonytalanodása okozza, nem született meg ugyanis a döntés az energiaágazat átalakításának a stratégiájáról.
Az Elmű-Émász csoport tulajdonosa, az RWE még tavaly májusban írt alá szándéknyilatkozatot a kormányzat képviselőivel a lakossági üzletága eladásáról. Az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Nyrt.-t az állami ENKSZ – egyes források úgy tudják – néhány tíz milliárd forintért venné meg. Az adásvétel finanszírozása pedig a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) kölcsönéből történne. Első lépcsőben az eredeti tervek szerint az üzletrész 50 százalékát idén január elejétől, másik 50 százalékát pedig 2017. január 1-jével vette volna át az állami közműcég.
Az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Zrt.-t tavaly augusztusban hozta létre az Elmű Nyrt. és az Émász Nyrt. azzal a céllal, hogy ebbe a cégbe szervezzék az egyetemes (lakossági) szolgáltatási tevékenységet. Majd a két áramszolgáltató anyavállalata, a német RWE ezt a céget adja át az állami közműholdingnak, az ügyfelekkel együtt. Az Elmű Nyrt. és az Émász Nyrt. több mint kétmillió fogyasztója december elejétől került át az Elmű-Émász Energiaszolgáltató Nyrt.-hez. Erről az elszámoló-számla kíséretében az év utolsó hónapjában levélben kaptak tájékoztatást a felhasználók, akiknek a váltás kapcsán semmilyen teendőjük nincs. Azt azonban számos ügyfél tapasztalhatta, hogy egy hónap leforgása alatt több számlát is kapott. Az új szolgáltató cég ugyanis legalább egy elszámoló- és egy részszámlát adott ki, de egyes felhasználók rendkívüli elszámolószámlát is kaphattak. A későbbiekben viszont már csak a szokásos részszámlákra számíthatnak – ígéri a szolgáltató.
Lapunk több forrásból arról is értesült, hogy a távhőtársaságok államosításának az ügye is egy helyben toporog. Egyes hírek úgy szólnak, eddig még a hőszolgáltatók állami tulajdonba vonásának a koncepcióját sem sikerült kidolgozni. Holott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter még tavaly májusban bejelentette, hogy megkezdődtek a helyhatóságokkal azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy kilencven önkormányzati távhőszolgáltató vállalat kerülhetett volna az elmúlt évben állami érdekkörbe.
Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke azonban arról tájékoztatott, hogy a kormányzat részéről mostanáig semmilyen tárgyalások nem kezdődtek el a polgármesteri hivatalokkal a zömében önkormányzati kézben lévő távhőtársaságok sorsáról. – Ezek a cégek évente összesen mintegy 60 milliárd forint veszteséget termelnek a kabinet által kierőszakolt rezsicsökkentések miatt. Így fenntartásuk már ma is állami támogatást igényel – jegyezte meg az elnök.
Schmidt Jenő lapunknak többször elmondta: nincs értelme a különböző adottságú távhőtársaságok egy cégbe integrálásának, mert az nem javítja majd a működésük hatékonyságát. Ellenkezőleg, minél nagyobb és bonyolultabb szervezeti rendszerben üzemelnek a szolgáltatók, annál nagyobb káosz alakulhat ki, s annál több pénzbe kerülhet a fenntartásuk. Az elnök szerint valamennyi közműszolgáltatásnak önkormányzati kézben kellene maradnia, mert a polgármesteri hivatalok megfelelő ellenőrzés mellett jobban tudják irányítani ezeket a vállalkozásokat, mint ahogyan az egy távoli „vízfej”-központból megoldható. Mint azt több forrásból megtudtuk: a kormányzat a szakmai szervezetekkel sem egyeztetett a távhőtársaságok jövőbeni működtetésének a módjáról.
Némely szakértő úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a kormány létrehoz egy központi távhőholdingot, s annak az „alvállalkozóivá” válnak majd a helyi távhőszolgáltatók. A távhőágazatban lehetségeshez hasonló megoldás körvonalazódik a hulladék-szállítási szektorban. Ahol április elsejétől meg is kezdi működését a már bejegyzett Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. Ez a cég az ágazat szakmai koordinálásért felel majd.
Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közműszolgáltatásokért felelős államtitkár a napokban közölte: a társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az átalakítással nem emelkedik a szemétszállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala. Közölte, hogy a kormány hamarosan megtárgyalja a hulladékégetési stratégiát is.
Szabó Zsolt szólt arról, hogy a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslésekkel is 13 milliárd forint veszteséggel működött, az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani. – Jelenleg a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges – fejtette ki az államtitkár. Hozzátette: a tervek szerint az eddigi térfogatalapú gyűjtést átalakítják a „szennyező fizet” elve alapján tömegalapúvá.
