Szép, mondhatnám, szimbolikus lépés a járulékcsökkentés terve, de kevés. Jó, hogy a kormány észrevette a kiugróan magas hazai bérterheket, és mérsékelni szeretné, de ez nem fogja megoldani az átfogó munkaerőpiaci problémákat hazánkban – nyilatkozta lapunknak Mellár Tamás közgazdász. A pécsi egyetem professzora arra is fölhívta a figyelmet, olyan hatalmasak a nyugat-európai és a hazai bérek közötti különbségek, hogy – bár egyelőre nem tudni a csökkentés pontos mértékét – még radikális visszavágás sem eredményezhet olyan béremelkedést, amely hazatérésre ösztönözné a külföldön dolgozó magyarokat.
Különösebben nem fog segíteni a tervezett intézkedés a strukturális problémákon. Ugyanis nem csupán globális kereslethiány létezik, de szerkezeti aránytalanságról is beszélni kell. Egyrészt a magyar társadalomban a megtanult szakmák, illetve a megszerzett szakképzettségek, valamint a vállalkozások által igényelt szakmai tudás között óriásiak az eltérések – tette hozzá. Másrészt pedig tisztában kell lenni azzal is, hogy amíg az ország déli és keleti felében igen nagy tömegek vannak munka nélkül, addig hazánk középső és főképp a nyugati részén súlyos munkaerőhiánnyal küszködnek a vállalkozások. (A professzor szavait erősíti a Manpower munkaerőpiaci szolgáltató legfrissebb felmérése, amelyben az áll, hogy a magyar cégek 57 százalékának gondot okoz a munkaerőhiány.) Ezen a járulékcsökkentés nem nagyon fog segíteni, ahogy a munka nélküli tömegek áttelepítése sem várható.
A járulékcsökkentésnek a versenyképesség javításával össze kell kapcsolódnia – véli az Országos Kereskedelmi Szövetség. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke lapunknak kiemelte, 2013-ban és 2015-ben a kormányzatnak nyilvánosan is megtett javaslatukban már felhívták a figyelmet, hogy járulékot kell csökkenteni.
Mellár Tamás arra is fölhívta a figyelmet, hogy ha jelentősen csökkennek a járulékok, akkor gondok lehetnek az egészségbiztosítási és a nyugdíjkasszák egyensúlyával, hiszen a befizetett összegek is nagymértékben csökkennének mindkét területen. A nyugdíjkassza esetében ezért lenne most fontos, ha elkészült volna a korábban ígért egyéni számlás nyugdíjnyilvántartás.
Azon is el kellene gondolkodnia a kormánynak, rendben van-e hazánkban a felnőttképzés, illetve hogy kifogástalan-e a magasan kvalifikált munkaerőt képző oktatási rendszer. De azt is felül kellene vizsgálni, hogy a vállalkozásösztönzésre, kutatásfejlesztésre fordított összegek megfelelő nagyságúak-e. Az utóbbi jelentőségét abban látja a közgazdászprofesszor, hogy az ilyen célra fordított összegek növelésével versenyképes vállalkozások száma növekedni tudna, mert nagyobb lenne a hozzáadott érték a termékekben, azaz magasabb lenne a termelékenység. Így olyan rendszer alakulna ki, amelyben megtermelődik az a haszon, amely képes megfizetni a jól képzett munkaerőt. Most ugyanis az a legnagyobb gondja a magyar gazdaságnak, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalkozások többségének termelékenysége olyan alacsony, amely nem képes a magasan képzett munkaerő bérét megfizetni.
Az utóbbi időben azért került a figyelem középpontjába a kérdéskör, mert az egyre súlyosabb magyarországi munkaerőhiány mérséklésére a kormány munkabért terhelő járulékok csökkentésének lehetőségein gondolkodik. A részletekről először az elmúlt héten lehetett hallani, amikor Varga Mihály gazdasági miniszter az M1-en arról beszélt, hogy két-három év alatt többlépcsős járulékcsökkentési rendszer bevezetésén gondolkodnak. A tárcavezető szavai szerint első lépésben alap-járulékcsökkentést szeretnének, két évvel később egy speciális járulékcsökkentés követné – amely kifejezetten a béremelést díjazná. A hírek úgy szólnak: napokon belül kialakítja ezzel kapcsolatos végleges álláspontját a kormány, annyit azonban már most is tudni, hogy nagy valószínűséggel jövő év januárjában indulhat az intézkedéscsomag első lépcsője. A problémáról a Figyelő című hetilap is cikkezett már. Értesüléseik szerint a munkáltatók nem nyelhetnék le a kapott kedvezményeket: a teljes összeget vagy legalább egy részét át kell engedni a dolgozóknak.
