Azon is el kellene gondolkodnia a kormánynak, rendben van-e hazánkban a felnőttképzés, illetve hogy kifogástalan-e a magasan kvalifikált munkaerőt képző oktatási rendszer. De azt is felül kellene vizsgálni, hogy a vállalkozásösztönzésre, kutatásfejlesztésre fordított összegek megfelelő nagyságúak-e. Az utóbbi jelentőségét abban látja a közgazdászprofesszor, hogy az ilyen célra fordított összegek növelésével versenyképes vállalkozások száma növekedni tudna, mert nagyobb lenne a hozzáadott érték a termékekben, azaz magasabb lenne a termelékenység. Így olyan rendszer alakulna ki, amelyben megtermelődik az a haszon, amely képes megfizetni a jól képzett munkaerőt. Most ugyanis az a legnagyobb gondja a magyar gazdaságnak, hogy a magyar tulajdonban lévő vállalkozások többségének termelékenysége olyan alacsony, amely nem képes a magasan képzett munkaerő bérét megfizetni.
Az utóbbi időben azért került a figyelem középpontjába a kérdéskör, mert az egyre súlyosabb magyarországi munkaerőhiány mérséklésére a kormány munkabért terhelő járulékok csökkentésének lehetőségein gondolkodik. A részletekről először az elmúlt héten lehetett hallani, amikor Varga Mihály gazdasági miniszter az M1-en arról beszélt, hogy két-három év alatt többlépcsős járulékcsökkentési rendszer bevezetésén gondolkodnak. A tárcavezető szavai szerint első lépésben alap-járulékcsökkentést szeretnének, két évvel később egy speciális járulékcsökkentés követné – amely kifejezetten a béremelést díjazná. A hírek úgy szólnak: napokon belül kialakítja ezzel kapcsolatos végleges álláspontját a kormány, annyit azonban már most is tudni, hogy nagy valószínűséggel jövő év januárjában indulhat az intézkedéscsomag első lépcsője. A problémáról a Figyelő című hetilap is cikkezett már. Értesüléseik szerint a munkáltatók nem nyelhetnék le a kapott kedvezményeket: a teljes összeget vagy legalább egy részét át kell engedni a dolgozóknak.
