Elfogadta a kormány a 2030-ig irányt mutató Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, amely hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenik. Ez a magyar turizmus „nagykönyve” lesz – így fogalmazott Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a hétfőn tartott Turizmus Summit 2017 konferencián. Hozzátette: a turisztikai stratégia alkalmas arra, hogy 2030-ig zsinórmértékül szolgáljon az ágazati szereplőnek. A tervet szakemberek javaslataival kiegészítve sok százan írták.
Az eseményen beszédet mondott Orbán Viktor is. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a turizmus nemcsak pénzkereseti forrás vagy a magyar gazdaság saját erején felül teljesítő ágazata, hanem a hazaszeretet egyik formája, ami misszió.
Az idegenforgalom mutatói 2010 óta javulnak, az idei is rekordév lesz. Ezzel párhuzamosan egyre több pénz kerül az ágazathoz: 2010-ben 7,6 milliárd forintot biztosított a költségvetés közvetlenül a turizmus fejlesztésére, idén 21 milliárdot. Jövőre ez az összeg több mint kétszeresére, 53 milliárd forintra nő. A hazai és uniós fejlesztési források 2030-ig további százmilliárdokat jelentenek majd. A miniszterelnök elmondta: a stratégia mellé 828 milliárd forint fejlesztési forrást rendeltek. Beszélt a Kisfaludy-programról is, amelynek segítségével vidéki szálláshelyek bővülnek, kiépül a családbarát magyar turizmus is.
A jövőben rendelkezésre álló források valóban hatalmas segítséget jelentelek az ágazatnak, amely régóta lobbizik ilyen jellegű támogatásért. Ezt elérni csak most tudták, gyakorlatilag azzal egyidejűleg, hogy egyes kormányközeli szereplők erősen érdekeltek lettek a turisztika területén, például egyre több hotelt vásárolnak. Mészáros Lőrinc köre már megszerezte egyebek mellett az egerszalóki Salirist és a Lifestyle Mátrát, érdekeltségébe került a balatonalmádi Ramada, s a Hunguest lánc szintén Mészáros körénél landolt. Ugyancsak hozzá köthető az alcsútdobozi arborétumban található Habsburg-kastélyok egyik kiemelt védettségű épülete, a Mosóház, amely a Felcsúti Alapítványhoz került.