A helyszín jelzi, hogy a kormány és a helyi közösségek számára is fontosak az egyházi közösségek – mondta Gyopáros Alpár a most megjelent két kiírás ismertetésekor. Hozzátette, hogy az egyházi közösségeknél a történelmi keresztény egyházak a kedvezményezettek, hiszen a katolikusok, reformátusok és az evangélikusok számottevően vannak jelen a magyar falvakban.
A másik kedvezményezetti körhöz a helyi önkormányzatok tartoznak – folytatta -, amelyek, némi eltéréssel, azonos célterületre pályázhatnak.
Mind az egyházi közösségek, mind az önkormányzatok három-három tevékenységi körhöz kaphatnak támogatást. Az egyházi közösségek 15 millió forintig pályázhatnak egyházi tulajdonú, de már funkciójukat vesztett ingatlanok felújítására, hogy közösségi tereket hozzanak létre. Ehhez azonban programok is kellenek – mutatott rá Gyopáros Alpár -, amelyek megvalósításához 5 millió forintot lehet elnyerni, további 3 millió forintot pedig olyan világi személy – 12 hónapon át tartó – alkalmazásához, aki a programokat szervezi.
A három célterületre összesen 23 millió forintot nyerhet el egy egyházi közösség; a kormány a költségvetésben 7 milliárd forintot különített el erre a célra. Az önkormányzati közösségi terek megújítására, újjáélesztésére további 6 milliárd forint áll rendelkezésre, s ez összességében 13 milliárd forintot jelent ebben az évben a célok megvalósítására. Számítások szerint 500-600 közösségi tér jöhet így létre – közölte a kormánybiztos.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a párhuzamosságokat szeretnék kizárni a településeken, ezért – tekintettel a nagyszámú, üresen álló egyházi ingatlanra – előnyben részesítik az egyházi pályázókat, így az önkormányzatok vezetői számára fontos lehet az egyeztetés az egyházi közösségekkel. Gyopáros Alpár kiemelte: a pályázatokkal kapcsolatos hivatalos és hiteles információk a kormány honlapján érhetők el.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára kijelentette, hogy a 2010 előtti kormányok számára a magyar falu, a magyar vidék nem számított. A kormányváltás után számos intézkedés igyekezett segíteni a vidéken élők helyben maradását, s a Magyar falu program most ezt erősíti – mondta. Ez olyan átfogó program, amely azt üzeni, hogy a falvakban lakók élete legalább olyan fontos a kormány és a magyarok többsége számára, mint a városokban, illetve a fővárosban élőké.