Nem hatékony a hazai bankrendszer

Jelentősen megnőtt 2018 végére a háztartásoknak kihelyezett lakáshitelek marzsa. A piacszabályozó szerint változatlanul túl magas felárakkal juthatnak otthonvásárlási hitelhez az ügyfelek, erre a problémára választ kell találnia a bankrendszernek. Egyelőre még nehéz megbecsülni, hogy az újonnan bejelentett családtámogatási intézkedéseknek milyen hatásuk lesz a hitelfelvételi kedvre, az azonban bizonyos, hogy az ügyfelek hathatnának leginkább a banki költségszínvonalra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) részéről visszatérő kritika, hogy Magyarországon túl drágák a hitelek. Az Európai Központi Bank adatai szerint tavaly és 2017-ben is a magyar piacon voltak a legmagasabbak a lakáshitelezési marzsok az unióban, és ebből következően a régióban is a négy százalék körüli felárral nálunk voltak a legdrágábbak a hitelek. Ezt a jegybank szerint többek között a bankrendszer gyenge hatékonysága indokolja.

Erre többször felvetette az MNB megoldásként, hogy szükség lenne a bankpiaci konszolidációra, vagyis felvásárlásokra, összeolvadásokra, mivel az egyes pénzintézetek méretgazdaságossági alapon tudnának olcsóbban hitelezni. Szintén megoldást jelenthet az MNB szerint a nagyobb fokú digitalizáció, egyes munkafolyamatok automatizálása. Utóbbi költségcsökkentő hatása azonban nem egyértelmű, ugyanis a jelentős informatikai rendszerek működtetése, fejlesztése és rendszerbiztonsága szintén költségeket jelent.

Azt a nézetet, hogy a lakossági szegmens Magyarországon túlbankosított, a Magyar Bankszövetség is osztja. A szervezet főtitkára, Kovács Levente lapunknak egy év eleji interjúban azt nyilatkozta, hogy erre az ügyfélkörre valószínűleg öt bank is elég lenne. A Magyar Nemzet kérdésére a piacfelügyeletnél elmondták, hogy az MNB szerint a banki költségek csökkenését a verseny segítené. Ehhez azonban az is kell, hogy az ügyfelek tudatosan válogassanak, adott esetben akár szolgáltatót is váltsanak – ehhez egyébként most már az egyszerűsített feltételek is adottak.

Ennek ellenére is nagyon lagymatag a bankváltási kedv a magyar ügyfelek között, sokan még úgy sem cserélik le bankjukat, hogy máshol olcsóbb és/vagy jobb feltételű számlához vagy hitelhez jutnának. Lakossági oldalon az új hitelfelvételnél bevált a piacszabályozó szándéka, és szinte minden új jelzáloghitelt rögzített kamatokkal vesznek fel az ügyfelek. Az MNB továbbra is arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy állapodjak meg bankjukkal meglévő hiteleik átváltásáról is rögzített kamatozásúra.

Rövid távon ez lehet, hogy drágulást eredményez, viszont mivel a jegybank deklarált szándéka szerint hamarosan, akár már ebben a hónapban, de a piaci várakozások szerint legkésőbb márciusban megkezdi a feltételek szigorítását, így a változó kamatozású hiteleknél is belátható időn belül megkezdődhet a drágulás. A rögzített kamatozású hitel hosszú távon jó eséllyel jobban megéri, mivel kiegyenlítődnek a költségek. Egyúttal a hitelezőnek és a hitelfelvevőnek is jobban kalkulálhatók a bevételei, illetve a kiadásai. Az MNB a vállalatoknál is visszahozná a minél nagyobb arányú rögzítést, ezt hivatott megtámogatni a növekedési hitelprogram legújabb fejezete.

A hiteligényt az ingatlanpiac alakulása is jól mutatja. A banki hitelmarzs az ingatlanszegmensben tavaly decemberre egy év alatt több mint 18 százalékkal nőtt, a megelőző évben ugyanekkor 15 százalékkal csökkent mutató. Míg több országban 2018 végén is jelentősen csökkent az érték, addig egyedül Romániában volt a magyarhoz mérhető növekedés a marzsokban.

Ebben szerepet játszhat az ingatlanok, elsősorban a budapesti és a nagyvárosi ingatlanok árának töretlen emelkedése, és a kedvezményes lakásáfa kivezetése is előrenhozhatja a hiteligényléseket. Jelenleg még nehéz megbecsülni, hogy az újonnan bejelentett családtámogatási intézkedéseknek milyen számszerű hatása lesz, de minden bizonnyal a használt lakáspiac élénkülése, illetve az ebben a szegmensben valószínűsíthető áremelkedés is tovább fokozhatja a hitelfelvételi kedvet, ami a jövőben akár tovább is emelheti a marzsokat.