Nem változott az alapkamat és a kamatfolyosó sem

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris tanács a 0,90 százalékos jegybanki alapkamaton és a kamatfolyosón. A monetáris tanács kommunikációja sem változott lényegesen az eggyel korábbi kamatdöntő üléshez képest, megjegyezve, hogy az azóta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte.

A kedden kiadott közleményben is úgy fogalmaznak, hogy a testület felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye.

Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel – írják. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról.

A testület ezúttal is hangsúlyozza: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal – teszik hozzá.

A fogyasztóiár-index januárban változatlanul 2,7 százalékon alakult, az üzemanyagok árának csökkenése ellensúlyozta a maginfláció növekedését. A maginfláció 3,2 százalékra, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3 százalékra emelkedett. A maginflációt a dohánytermékek jövedéki adójának emelése mellett főként a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája növelte.

A tanács arra számít, rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken.

Az adószűrt maginfláció az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs folyamatok értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak – mutat rá a testület.

A monetáris tanács szerint a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, 2019-től a gazdasági növekedés várhatóan fokozatosan lassul, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak tartják.

A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kedvező gazdasági folyamatokat igazolta vissza, hogy az S&P és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők Magyarország adósságbesorolását egyaránt a „BBB-” fokozatról „BBB” szintre javították – teszik hozzá.

Továbbra is úgy látják, a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn. A nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezeket a folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.

A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós folyamatokat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs folyamatok alakulása határozza meg – írják.

A monetáris politika normalizációja során először a nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor – erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.

A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében januárban – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.

Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve március 13-án 14 órakor jelenik meg.