A közigazgatásban lázít az ellenzék

Miután a versenyszférában megbukott az akció, az ellenzék ezúttal a közigazgatásban dolgozó negyvenezer munkavállaló között próbál ellenállást szítani a márciustól érvényes kormányzati igazgatásról szóló törvény kapcsán. Szerintük a kormány a közszféra alkalmazottaiból is rabszolgákat csinál, azonban érvelésük több ponton nem fedi a valóságot, vagyis ismét hazugságokkal manipulálnák az embereket. 

A szöveg a régi: a törvény rabszolgákat csinál a dolgozókból Fotó: Bach Máté

A felháborodást arra is alapozzák az ellenzékiek, hogy márciustól a megyei és fővárosi kormányhivatali dolgozók alapszabadsága 25-ről húsz napra csökkent, és már nem a munkában töltött idő, hanem a pozíció határozza meg a további szabadnapok számát. Azt azonban nem veszik figyelembe a tiltakozók, hogy bár az alapszabadság valóban húsz nap lett, de azon túl lehetőség van pótszabadságban részesülni.

A szöveg a régi: a törvény rabszolgákat csinál a dolgozókból
Fotó: Bach Máté

Egy minisztérium tisztviselőjét például kormánytanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadság, vagyis összesen 23 nap szabadság illeti meg. A vezető kormánytanácsos munkavállaló öt munkanap pótszabadságra jogosult, vagyis ezen a jogcímen összesen 25 szabadnapot tölthet távol a munkahelyétől évente. A kormányfőtanácsosok hét munkanap pótszabadságot kapnak, azaz nekik összesen 27 nap jár, míg a vezető kormányfőtanácsos besorolásnál kilenc munkanap pótszabadságot irányoz elő a jogszabály, így a számítások végén 27, illetve 29 nap jön össze évente. A hivatali tanácsos besorolásnál három munkanap pótszabadságot, tehát mindösszesen 23 napot ír elő a törvény, a vezető hivatali tanácsos besorolásnál öt munkanap pótnappal együtt 25 nap jár. A hivatali főtanácsos I. besorolásúak összesen 27 napot, míg a II. besorolásúak 28 napot pihenhetnek a munkahelyüktől távol. A vezető hivatali főtanácsosok a jövőben kilenc munkanap pótszabadsággal rendelkeznek, tehát mindösszesen 29 nap szabadságot vehetnek igénybe.

Látható tehát, hogy számos ponton ismét hazugságokra épít az ellenzék, akárcsak a túlóratörvénynél. Ráadásul azt is állítják, hogy a túlnyomórészt női munkavállalókból álló közszolgák számára kifejezetten kártékony az új rendelkezés, ami azért nem igaz, mert a kormány a családokat is támogatja pótszabadsággal. Az új törvény ugyanis megemelte a gyermekek után járó pótszabadságok számát. Eszerint már egy gyermek esetén négy, két gyermek esetén nyolc, míg kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy nap szabadság vehető igénybe.

Az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet közül már megjelent az, amelyik rendelkezik a korábbi szabadságok megváltásáról, a múlt évben felhalmozott szabadnapokat ugyanis idén már nem lehet kiváltani. Lapunk úgy tudja, a kormánytisztviselők jelentős mennyiségű szabadságot halmoztak fel 2018. december 31-ig, melyek megváltása összesen 9,8 milliárd forintba került az államnak; ez fejenként átlagosan több mint félhavi fizetést jelent az érintetteknek.