Adómentessé válik az állampapír

Nem lepte meg a piaci elemzőket, hogy a pénzügyi tárca javaslata június 1-jétől adómentessé teszi a lakossági állampapír-befektetéseket. A kedvezmény nyár eleji bevezetéséig azonban a lakossági befektetők érdeklődésének visszaesése várható, ám azt követően annál nagyobb keresletrobbanásra lehet számítani.

A közteher alóli felmentés vonzóbbá teszi a befektetési lehetőséget a családoknak Fotó: Bach Máté

Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a Pénzügyminisztérium kedden benyújtott javaslatát, június 1-jétől még inkább megéri állampapírba fektetni, mivel a kamat után nem kell majd adót fizetni.

A javaslat elfogadása esetén a magánszemélyek a bankszámla költségein is sokat spórolhatnak, hiszen jelentősen csökken a pénzügyi tranzakciós illeték mértéke. A könnyítések összességesében akár 27 milliárd forintot is hagyhatnak a háztartásoknál – hívta fel a figyelmet a pénzügyi tárca.

A Pénzügyminisztérium célja a lakossági állampapír-állomány megduplázása, a benyújtott törvényjavaslat ennek előkészítését segíti elő – fogalmaznak.

– A június 1-jétől kibocsátott lakossági állampapírok kamatának adómentessége a megtakarításra ösztönzés és a pénzügyi tudatosság növelése mellett több pénzt hagy a magánszemélyeknél is. Annak ellenére, hogy a magyar személyi jövedelemadó a maga 15 százalékával a harmadik legalacsonyabb mértékű az Európai Unióban, mégis nagy könnyebbséget jelent, hogy nem számít jövedelemnek az állampapír utáni kamatjövedelem.

A közteher alóli felmentés vonzóbbá teszi a befektetési lehetőséget a családoknak
Fotó: Bach Máté

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamat teljes összege a magánszemélynél marad, vagyis még a személyi jövedelmi adót sem kell fizetni utána. Ha az Országgyűlés elfogadja a tárca javaslatát, az érintettek évente összességében 13–17 mil­liárd forintot spórolhatnak.

– A javaslat több szempontból is illeszkedik ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a pénzügyi kormányzat a hazai lakosság megtakarításaival és befektetéseivel kapcsolatosan korábban meghatározott.

A benyújtott javaslatban nincs semmi meglepő, azzal tovább kívánják növelni a hazai állampapírok versenyképességét a befektetési alapokkal és a jelenlegi kamatkörnyezetben egyébként sem népszerű bankbetétekkel szemben – értékelte kérdésünkre a küszöbön álló módosításokat az ING Bank vezető elemzője.

Virovácz Péter szerint a kamatadó megfizetése alóli mentesség az eddigieknél egyértel­műen vonzóbbá teheti az alacsony kockázatú befektetési terméket valamennyi lakossági ügyfélnek.

Az nem kérdés, hogy az állampapírok állománya éves szinten jelentősen növekszik majd. A vezető elemző becslése szerint ötéves távon így megközelíthetik a tényszámok a következő öt évben az évi ezermilliárdot közelítő, reálisan 800 milliárdot elérő természetes növekedést a lakossági állampapírok piacán. Vagyis az adókedvezmény bevezetésével, valamint a bérek várható további emelkedésével idén is megismételhető a tavalyi 800 milliárdos bővülés.

Ez pedig rímel Varga Mihály pénzügyminiszter január eleji bejelentésére, amely szerint a cél, hogy öt év alatt megduplázzuk a lakossági állampapírok állományát. Igaz, arra számítani kell – mondta Virovácz Péter –, hogy a kamatok adómentességének bevezetése, azaz idén június 1-je előtt visszaesik majd az állampapírok iránti lakossági kereslet, rögtön azután viszont annak jelentős megugrására kell felkészülni.

Az állampapírok kamatának adómentessé tétele a költségvetés számára közel sem akkora összeg, mint amennyit azon a lakossági befektetők spórolhatnak. A pénzügyi tárca szerint az államkasszából, a kedvezmények miatt kieső 13-17 milliárd forintos összeget az ING vezető elemzője inkább a tartomány alsó felére kalibrálja. Ám hozzáteszi, hogy az intézkedések nyomán nagyobb lesz azok aránya, megközelítve a száz százalékot, akik a befektetésük lejárata után ismét állampapírokban fialtatják majd a pénzüket, azaz tartósan a költségvetés finanszírozói maradnak.

A háztartások pénzügyi eszközeinek növekedése szempontjából a Portfólió.hu egy korábbi kalkulációja szerint nem lehetetlen évi ezermilliárd forintot bevonni az állampapírpiacra. Különösen, hogy tavaly az első három negyedévben majdnem 3200 milliárdos volt e tétel növekedése, míg 2017-ben megközelítette a 4000 milliárd forintot.

Igaz, a pénzügyi eszközök állományában minden szerepel, még a készpénz is. Ha csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra szűkítjük le a kört, akkor 2018-ban kilenc hónap alatt 430 milliárd forint volt a növekedés, ami 2017-ben közelítette a 800 milliárdot.