Béremelkedési spiráleffektus a román munkaerőpiacon

Székelyföldön emelkedtek a leglátványosabban a bérek az elmúlt esztendőben, a 20,9 százalékos növekedés, azaz a 2319 lejes (1 lej: 72 forint) egy főre számított nettó átlagkereset azonban még mindig jócskán elmarad a 2957 lejes országos átlagtól – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai hivatal adataiból. Az elmúlt évekhez képest jelentős változás viszont, hogy immár nem Székelyföld, hanem a 2314 lejes átlagot jegyző Partium, Észak-Erdély számít a legalacsonyabb keresetű erdélyi régiónak.

A látványos székelyföldi növekedés hátterében azonban nem a termelékenység fellendülését érzékelik elsősorban a szakemberek, hanem a minimálbér számottevő emelkedését. Az államilag szabályozott minimálbér-növelés ugyanakkor egyfajta spiráleffektust is generál: a következő bérszinteket is emelni kell, hiszen egy szakképzett munkás nem kereshet ugyanannyit, mint egy minimálbéren foglalkoztatott szakképzetlen személy. Az ilyen mértékű bérnövekedést viszont egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalkozók, és nemcsak a kis és közepes cégek tulajdonosai panaszkodnak, mennyire megterhelő a minimálbér-növelés fedezetének kitermelése. Az egyelőre még mindig jó makrogazdasági mutatókat produkáló Romániában azonban egyre égetőbb a szakemberhiány, és ezt csak fizetésemeléssel lehet ellensúlyozni.

A szakemberek egybehangzó véleménye szerint ugyanakkor a román gazdaság túl van már a csúcson, amelyet 2017-re tesznek. Abban az esztendőben mindenekelőtt a fiskális politika kivételesen támogató jellege, a sok adócsökkentő intézkedés éreztette a hatását, és a bérek is gyorsan emelkedtek. A kamatszintek rekordmélységben voltak, az eurózóna is kivá­lóan teljesített. A helyzet azonban azóta sokat változott; mivel a román gazdaság rég elérte a 3 százalékos hiányküszöböt, a költségvetés már nem engedélyez a korábbi évekhez hasonló lazítást.

A korábbi lazító intézkedések hatása is kifutóban van, a monetáris politika szintén szigorúbbá vált, a kamatok megemelkedtek, az eurózóna gazdasága pedig „köhécsel”. A növekedés motorját a fogyasztásban látják keleti szomszédunknál, ám a munkaerőpiac rendkívül feszített, tavaly decemberben roppant alacsony, 4 százalékos munkanélküliségi rátát mértek. Ilyen helyzetben a vállalatok fizetésemelésre kényszerülnek, a nyomást pedig tovább erősíti a minimálbér növelése, illetve az állami szektorban foganatosított erőteljes béremelések. Erre az évre körülbelül 10 százalékos átlagos keresetemelkedést prognosztizálnak. A mérsékeltnek, 3 százalék körülinek jósolt átlagos infláció a reálbérek további dinamikus növekedését vetíti előre – ez pedig ­megint csak a fogyasztást támogatja.

Az erdélyi nettó kereset (2701 lej) növekedése ugyanakkor azt is visszaigazolni látszik, hogy Romániában új gazdasági növekedési pólusok jöttek létre, a nagyobb városok, Kolozsvár, Temesvár, Brassó kiemelkedően teljesítettek, ugyanakkor ezeknek a városoknak a környékén fogyott el leginkább a munkaerő. A vidéki régiókban még mindig vannak tartalékok: az aktív lakosság körülbelül 20 százaléka ugyanis az agrárszektorban dolgozik, ez az arány pedig a kelet-közép-európai régióban rendkívül magas. A belső migráció várhatóan folytatódik, egyre többen váltanak majd a szolgáltatások, az IT és egyéb, magasabb hozzáadott értékű iparágak irányába.

Összességében azonban a munkaerő – különösen a jól képzett munkaerő – hiánya ­égető probléma marad. Erdélyben decemberben csaknem kétmillió személy szerepelt a hivatalosan foglalkoztatottak listáján, ez 3,4 százalékos, 65 és fél ezer főnyi gyarapodást jelent 2017-hez képest – ezzel szemben a romániai éves átlag 1,6 százalékkal nőtt, ez tavaly decemberben 4,930 millió főt jelentett.