Brüsszel kiterjeszti a hatáskörét

Lassabb, bonyolultabb és drágább lesz gáz-, illetve olajvezetéket építeni Európában, de csak akkor, ha az harmadik országból érkezik a tagállamokhoz. Brüsszel az orosz—német Északi Áramlat 2 gázvezeték uniós kontrollját teremti meg a gázirányelv módosításával, egyúttal érdekes jogi expanzióba kezdett — jelezte a Magyar Nemzetnek Tóth Máté energetikai ügyvéd.

A módosítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2-t is érintheti Fotó: MTI/EPA–Stefan Sauer

Bő egyéves, 2017 novemberében indult folyamat záródott le, amikor a tagállamok képviselői nemrégiben előzetes megállapodásra jutottak az európai uniós gázirányelv módosításáról az Európai Tanácsban. – Valójában egy francia–német egyezségről van szó, amit az Euró­pai Bizottság kezdeményezett.

A végleges jóváhagyás a tanács és a parlament egyeztetése után jöhet – beszélt a jogszabály módosításának technikai hátteréről a Magyar Nemzetnek Tóth Máté, a Rátky és Társa energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság elnökségi tagja. Hozzátette: az előzetes megállapodás nem volt zökkenőmentes, Németország ellenezte azt, végül kompromisszumos szöveget fogadtak el. – Az uniós „szokás” szerint egyet előre, egyet hátra típusú eredmény született – jellemezte a fejleményt. – Várhatóan áprilisban hirdetik ki a frissített irányelvet, amely az azt követő huszadik napon lép hatályba, majd a tagállamoknak még lesz kilenc hónapjuk átültetni a saját jogrendjükbe – részletezte Tóth Máté.

a gazprom a célpont?

Az előzetes megállapodást követő nyilatkozatok lényegében arról szóltak, hogy a szigorítás nem érinti az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezését. Noha maga a projekt nincs megnevezve a jogszabályban, a módosítás az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő, a Balti-tenger fenekére fektetett gázvezeték második, jelenleg is épülő, párhuzamos ágát juttatja az ember eszébe.

– Nem találtak más fogást a beruházáson, miután a tröszteljárással nem tudták megakadályozni, a negyedik energiacsomag pedig még csak készülőben van, így ez maradt viszonylag gyors megoldásként – beszélt a háttérről Tóth Máté. Szerinte a módosítás révén az EU kontrollt gyakorolhat a beruházás felett, hiszen az Északi Áramlat 2 működési szabályait így a transzparenciára és a tarifaképzésre, valamint sok másra vonatkozó uniós követelményeknek kell megfeleltetni.

Érdekes az is, hogy a módosítás tulajdonképpen az uniós jog kiterjesztése harmadik országokra, szűkebben értelmezve az Északi Áramlat tulajdonosa, az orosz gázexportőr Gazprom lehet a célpont.

Bezárják a KISKAPUT

– Eddig az EU gázirányelve a tagállamok közötti, az unión belüli infrastruktúrákra, szereplőkre vonatkozott; érthető módon, hiszen ezek alkotják az unió gázpiacát. Most azonban a tagállamok és a harmadik országok közötti vezetékekre is ki fog terjedni a közösségi irányelv, ami jogi szempontból nagyon érdekes fejlemény – mondta Tóth Máté. – A harmadik országbeli gáz- vagy olajlelőhelyek termékeit az unión belüli feldolgozó infrastruktúrával, erőművel összekötő vezetékek a módosítás tárgyai. Ezek minősülnek majd úgynevezett upstream vezetéknek.

A fordított eset – vagyis amikor uniós termelői helyről lép ki a vezeték harmadik országbeli felhasználóhoz – viszont nem minősül upstream vezetéknek, vagyis ezekre nem alkalmazandó a szigorítás. Ez jogtechnikailag kicsit olyan, mintha azt mondanám, hogy csak az az elefánt, ami a veszprémi állatkertben él – jegyezte meg az ügyvéd. Szerinte a szándék érthető, hiszen a kifelé irányuló vezetékeknek nincsen hatása az unió gázpiacára.

Az EU bizonyos értelemben joghézagot kíván bezárni: szigorúan számonkéri a vezetékes energetikai beruházásoknál az átláthatóságot vagy a harmadik fél hozzáférésével kapcsolatos követelményeket, de ugyanezeket eddig nem várta el a tagállamokat külső szállítóvezetékekkel ellátó vállalatoktól, ahogyan pél­dául a szétválasztásra vonatkozó követelmények is csak a belső cégekre vonatkoztak. (Ez kimondja, hogy nem tartozhat egyazon vállalathoz az energetikai termelés, a szállítás és az értékesítés.)

A másik irányból nézve viszont mindez az uniós jogszabályok beszivárgását jelenti olyan területekre, amelyeken a közösségnek már nincs fennhatósága. – Ez expanziós játék a hatállyal, a bizottság hatáskörének kiterjesztése zajlik, lassanként tehát a kompetenciák Brüsszel felé vándorolnak – véli Tóth Máté.

A módosítás az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2-t is érintheti
Fotó: MTI/EPA–Stefan Sauer

Nehézkes lesz

A módosítással az új projektek bonyolultabban, lassabban és drágábban jöhetnek létre. – A tagállamokat érintő upstream vezeték tervezett építése esetén az érintett országnak először konzultációt kell kezdeményeznie az EB-vel és az első belépési pontot biztosító tagállammal is. Ebben az érintett szabályozó hatóságoknak lesz szerepük. Legalább öt hónappal az egyeztetések tervezett elkezdése előtt a bizottságot is értesíteni kell, amelynek kilencven napja lesz eldönteni, hogy felhatalmazza-e a tagállamokat a tárgyalások megindítására. Ha megadja az engedélyt, az egyeztetéseket is folyamatosan ellenőrizheti majd – fejtette ki az ügyvéd az eljárások várható bonyolódását.

Ilyen eljárásnak nézhet elébe Magyarország, amikor új, keletről érkező gázvezeték építéséről tárgyal, például a Török Áramlat hazánkig tartó meghosszabbításáról. – Az új infrastruktúra-beruházások mentén diplomáciai játszmákat és nagy költségvonzatot is látunk. A forrásdiverzifikációt, vagyis az ellátási útvonalak sokszínűsítését tekintve kimondható, hogy minél több a beérkező vezeték, annál jobb, hiszen így csökken a kiszolgáltatottság, élénkül az árverseny.

Különösen igaz ez Magyarországra, amely a felhasznált földgáznak több mint nyolcvan százalékát külső forrásból fedezi. Azt is látni kell viszont, hogy ha egyáltalán sor kerül a Török Áramlatról szóló megállapodásra, akkor annál kisebb lesz az esélye annak, hogy másik, keletről érkező vezeték kiépüljön – hívta fel a figyelmet Tóth Máté.

A másik legvalószínűbb keleti ellátási útvonal Romániából érkezhet a Fekete-tenger alatt rejtőző földgáz kitermelése, valamint szomszédunk országos nagynyomású hálózatának megfelelő fejlesztése után. Az energiahordozó felhozatalán román–amerikai vegyesvállalat dolgozik, a hálózatfejlesztéshez pedig az EU-tól lehet pénzt igényelni.

A legtöbb szabály alól vannak kivételek, ez most sem lesz másként.

– Olyan technikai megállapodások képeznek majd kivételt, amelyekben a szállítási rendszerirányítók és harmadik országok hasonló szereplői vesznek részt. Ilyen beruházások a nagynyomású hálózatok összekötését szolgáló interkonnektorok – mondta a módosítás után is hatályban maradó engedélyekről Tóth Máté. Hozzáfűzte: derogáció, vagyis a regula alóli mentesülés kérhető majd azokra a vezetékekre, amelyek a hatályba lépésig létesültek harmadik ország és EU-tagállam között. A derogáció húsz évre szól, lejárta után megújítható lesz, tehát a jelenlegi állapotokon nem sokat változtat a gázirányelv szigorítása. A papírmunka azonban egyes esetekben jóval több lesz.

Biztosított az ellátás

Magyarország jövő évi gázellátása biztosított – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek, miután tegnap Moszkvában megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom vezérigazgatójával. Elmondta, hogy a hazánkban szükséges gázmennyiség egy részét Magyarország jövőre is Ausztrián keresztül hozza be, és ki kívánja használni a régióban egyedülálló tárolókapacitását.