Hosszú öntözési idény enyhítheti az aszályt

Meghosszabbítja a kormány a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt – jelentette be Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

Évi ötvenezer köbméter alatt nem kell vízkészletjárulékot fizetni Fotó: MTI

Meghosszabbítja a kormány a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt – jelentette be tegnap Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes.

A döntés azt jelenti, hogy a gazdák a korábbi április 15-től szeptember 30-ig tartó időszak helyett már márciustól október utolsó napjáig juthatnak kedvezményesen öntözővízhez. Az állam 2019-ben az öntözési idényben az alapdíj 70 százalékát átvállalja, a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.

A jelenlegi módosításnak köszönhetően két és fél hónappal meghosszabbodik az az időszak, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez.

– Az Agrárminisztérium kezdeményezésére a jelenlegi rendkívüli száraz­ságban a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter már április 1-jétől meghirdeti a tartósan vízhiányos időszak kezdetét – részletezte Farkas Sándor.

Így ekkortól a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot fizetniük sem az öntözési, sem a halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat mennyisége után.

Az elmúlt két hétben történt vízkivételekhez kapcsolódóan pedig a vízkészletjárulék összege húsz százalékkal csökken. A miniszterhelyettes szerint a döntés komoly könnyítést jelent a mezőgazdasági termelőknek a jelenlegi kritikus vízhiányos időszakban és erősíti a kormány eddigi intézkedéseit az öntözés hazai feltételeinek javítása érdekében.

Felidézte: az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint télen a csapadékmennyiség 26 százalékkal elmaradt az elmúlt évtizedek átlagától, ezen belül is februárban csupán 40 százaléka hullott a várt csapadéknak. Tavaly augusztus óta pedig az Alföld jelentős részén nem esett érdemleges mennyiség – tette hozzá Farkas Sándor.

Ahogy lapunk arról korábban beszámolt, 100-150 milliméter eső enyhíthetné az aszályt. A szárazság már most nagy kárt tett a szántóföldi növényekben: az őszi kalászosok, az árpa, a búza és a zab nem bokrosodott megfelelően, így kisebb termésmennyiséggel kell számolni.

A repce az ország hozzávetőleg 15 százalékán tönkrement, az Alföld bizonyos területein a növény 90 százalékát ki kellett tárcsázni, helyére tavaszi vetésű növényeket vetnek a gazdák, jellemzően kukoricát és napraforgót.

A jégeső okozza a legnagyobb kárt

Tavaly mintegy egymilliárd forint kárkifizetést teljesített a Groupama Biztosító – olvasható közleményükben. Az összes kárbejelentés háromnegyede, a kifizetett szolgáltatás 90 százaléka növénybiztosításhoz kapcsolódik. A legtöbb káresetet továbbra is a jégeső okozta, ugyanakkor a szélsőséges időjárási helyzetek mindegyike komoly hatással volt a gazdálkodókra. Emlékeztettek: hamarosan ismét pályázhatnak a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra, amely idén újabb lehetőségekkel bővül. Emellett 2019-ben is megmarad a múlt évben ötmilliárd forintra megemelt éves támogatási keret is.