Jócskán megugrott a termőföld ára

A múlt évben még az alkufolyamat során kialakított áron keltek el a termőterületek, ám az idén már árplafonnal kell számolniuk a gazdálkodóknak. Az Agrotax Kft. elemzése szerint tavaly átlagosan 12 százalékkal magasabb áron értékesítették a területeket, mint 2017-ben. A termőföld hektáronkénti átlagára 1,437 millió forint volt, legdrágábban a főváros környékén, legolcsóbban Nógrád megyében cseréltek gazdát a földek. Továbbra is előfordultak olyan gyanús ügyletek, amelyeknél az átlagár a helyben szokásosnál jóval magasabb volt, ami felveti a visszaélés gyanúját.

Jelentősen, átlagosan 12 százalékkal nőtt 2017-hez képest tavaly a termőföld ára – közölte összegzésében a digitális termőföld-értékesítéssel foglalkozó Agrotax Kft. Tavaly egy hektár országos átlagára 1,437 millió forint volt. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint az átlagár, míg Nógrád megye maradt a legolcsóbb, ott átlagosan kevesebb mint egymillió forintot fizettek a vevők. Az átlagos, 12 százalékos drágulás a 2016 és 2017 közötti árváltozással szinte azonos mértékű.

Fontos változás, hogy 2018-ban Nógrád megye kivételével minden régióban átlépte az egymillió forintos hektáronkénti árat a termőterületek átlagára. A legtöbb föld – több mint tízezer hektár – két régióban, az Észak- és Dél-Alföldön cserélt gazdát.

Az Agrotax szerint éves szinten többször találni olyan ügyletet, amikor a termőföld a helyben kialakult aktuá­lis áránál jócskán drágábban kel el, így a visszaélés gyanúját is magukban hordozzák az ilyen ügyletek. Az idén ugyanakkor már más szabályok között zajlanak az adásvételek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árának vizsgálata és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelemtermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság. A kamara az év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodó húsz év alatt elérhető profitját teszt­üzemi adatok és az átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét.

Továbbra is a szőlők és a gyümölcsösök keltek el a legmagasabb áron, míg az erdő átlagára továbbra sem éri el az egymillió forintot hektáronként. Egy hektár szántóért 1,551 millió forintot kértek átlagosan, először meghaladva a másfél millió forintot, ami mintegy tízszázalékos növekedés az előző évihez képest. A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százalékkal volt magasabb. A gyep hektáronkénti átlagára 2018-ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb átlagár, hektáronként kétmillió forint Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön – 950 ezer forint – alakult ki.

Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt. A legdrágábban a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el, 850 ezer forint körüli hektáronkénti átlagáron, míg a legolcsóbban, 661 ezer forintért Észak-Magyarországon. Tavaly a fél hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon voltak – több mint 2,5 millió forint –, de a hektáronkénti átlagárak a legtöbb régióban elérték a kétmillió forintos szintet. Legolcsóbban, 1,5 millió forint alatt Észak-Magyarországon lehetett gyümölcsöshöz jutni. A fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők.