A kis- és középvállalati kör foglalkoztatási és a hozzáadott értékbeli súlya miatt a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank 133 pontos versenyképességi programjában. A jegybank ennek érdekében számos javaslatot fogalmazott meg. Így például azt, hogy a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárát csökkentsék 500-ról 100 millió forintra. Azt is javasolták, hogy a beruházás összegét le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból, ugyanis annak alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozások többségének.
A program szerzője úgy látja, hogy a kkv-k bérfejlesztési támogatása – ha beruházást hajtanak végre – hozzájárulna a kis és mikroméretű vállalkozások modernizációjához. Az elképzelések szerint a kapacitásfejlesztő támogatás vissza nem térítendő formában lenne elérhető, amit a cégek a személyi jellegű ráfordítási növekményük alapján vehetnének igénybe. Elősegítenék a vásárlásokat és fúziókat is.
Számításaik alapján a mérethatékonyság miatt egy átlagos kis cég 80, egy középméretű pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítésével. A felszámolási eljárások egyszerűsítését, gyorsítását is javasolják, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszaveti a vállalkozói kedvet.
Figyelemre méltó javaslat, hogy a kezdő vállalkozók első három évében élvezzenek társaságiadó-mentességet, illetve mérsékeljék tovább a szociális hozzájárulási adót (szocho), de csak a kkv-k körében. Annak érdekében, hogy a kkv-k munkaerőpiaci versenyképessége növekedjen, javasolják a munkát terhelő közterhek célzott csökkentését a kis- és középvállalkozásoknál. Fontos kitétel a kötelező vállalati honlap bevezetése. A cégbejegyzéshez, illetve nyilvántartásban maradáshoz (adószámhoz) feltételként le kell írni a vállalati honlapot – vélekednek a jegybank szakértői.
