Kevesebb iparűzési adót fizetne az, aki beruház

Több területen is csökkentené a kkv-k terheit, illetve tudásátadással segítené a versenyképességüket az MNB. Gazdaságfejlesztési csomagjának kis- és középvállalatokkal foglalkozó fejezetében háromévnyi a társaságiadó-mentesség, a szociális hozzájárulás további csökkentése és a bérfejlesztési támogatás mellett a cégek együttműködését egymással és külső szereplőkkel ösztönözné: nagyvállalatokkal, mentorokkal.

Kaptár közösségi iroda a fővárosban – indulóknak és digitális nomádoknak Fotó: Kurucz Árpád

A kis- és középvállalati kör foglalkoztatási és a hozzáadott értékbeli súlya miatt a vállalkozások fejlesztésének legfontosabb célcsoportja – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank 133 pontos versenyképességi programjában. A jegybank ennek érdekében számos javaslatot fogalmazott meg. Így például azt, hogy a kkv-k által igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény esetében a beruházás értékhatárát csökkentsék 500-ról 100 millió forintra. Azt is javasolták, hogy a beruházás összegét le lehessen vonni a helyi iparűzési adóból, ugyanis annak alapja a társasági adóéhoz képest jóval szélesebb, így nagyobb terhet jelent a vállalkozások többségének.

A program szerzője úgy látja, hogy a kkv-k bérfejlesztési támogatása – ha beruházást hajtanak végre – hozzájárulna a kis és mikroméretű vállalkozások modernizációjához. Az elképzelések szerint a kapacitásfejlesztő támogatás vissza nem térítendő formában lenne elérhető, amit a cégek a személyi jellegű ráfordítási növekményük alapján vehetnének igénybe. Elősegítenék a vásárlásokat és fúziókat is.

Számításaik alapján a mérethatékonyság miatt egy átlagos kis cég 80, egy középméretű pedig 230 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikrovállalat. A mérethatékonyság elérése ösztönözhető felvásárlások és fúziók elősegítésével. A felszámolási eljárások egyszerűsítését, gyorsítását is javasolják, mert a csődeljárási szabályok szigorúsága és az eljárás hossza jelentősen visszaveti a vállalkozói kedvet.

Figyelemre méltó javaslat, hogy a kezdő vállalkozók első három évében élvezzenek társaságiadó-mentességet, illetve mérsékeljék tovább a szociális hozzájárulási adót (szocho), de csak a kkv-k körében. Annak érdekében, hogy a kkv-k munkaerőpiaci versenyképessége növekedjen, javasolják a munkát terhelő közterhek célzott csökkentését a kis- és középvállalkozásoknál. Fontos kitétel a kötelező vállalati honlap bevezetése. A cégbejegyzéshez, illetve nyilvántartásban maradáshoz (adószámhoz) feltételként le kell írni a vállalati honlapot – vélekednek a jegybank szakértői.

Kaptár közösségi iroda a fővárosban – indulóknak és digitális nomádoknak
Fotó: Kurucz Árpád

Az MNB jónak látná a kkv-k innovációs tevékenységének növelését végző nonprofit tanácsadó központ létrehozását. Ennek fő feladata lenne, hogy vállalatokat kössön össze partnerekkel, fogyasztókkal és befektetőkkel, valamint állami támogatást ad a kutatóintézetek és vállalatok között megvalósuló projektekhez. Javasolják, hogy a jövő gazdaságfejlesztési rendszere a klaszterek köré épüljön úgy, hogy valamennyi gazdaságfejlesztési témájú állami támogatásnál jelentős előnyt élvezzenek a klaszter formában megvalósuló projektek.

Kisebb vállalatok esetében célravezetők lehetnek a kevésbé szervezett, ugyanakkor a tudásmegosztás szempontjából nem kevésbé fontos szövetségek is. Fiatal és női vállalkozóknak kedvezőbb pályázati és hitelfelvételi lehetőségek biztosításának hatására növekedhet a nők szülés utáni munkába állásának hajlandósága, valamint a termelékenység is.

Az MNB országszerte támogatja a közösségi irodák nyitását. Budapesten már piaci alapon működik több ilyen, ugyanakkor a globális felmérések azt mutatják, hogy például a digitális nomádok miatt továbbra is magas marad az igény az ilyen megoldások iránt, és nem csak a fővárosokban (Global Coworking Survey, 2018). A startup cégek fejlődése érdekében hasznos lenne a nagyvállalatok által szponzorált akcelerátorok számának növelése, valamint az egyetemi inkubátorok és spin­offok támogatása, startup-konferen­ciák szervezése.